A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke úgy véli, hogy a 2013-ban megalkotott életpályamodell nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Horváth Péter szerint mára odáig jutottunk, hogy a középfokú végzettséggel rendelkezők béréhez kell felzárkóztatni a kezdő pedagógus béreket.
Az, hogy jelen pillanatban kevesebb pedagógus van a pályán, mint akár egy évvel ezelőtt is, egyáltalán nem lepi meg Horváth Pétert, aki szerint előre borítékolható az is, hogy a következő években ez a fajta változás még radikálisabban fog jelentkezni, így nem nagy merészség azt jósolni, hogy jóval kevesebb tanár lesz.
Mindemellett tagadhatatlan, hogy bekövetkezett néminemű gyermekszám-csökkenés is, bár a legutóbbi adatok szerint az általános iskolások száma növekedett, legalábbis a fogyásuk megállt, és az várható hogy stabilizálódni fog a létszám.
Bár az pontosan látható, hogy mennyien érik el az öregségi nyugdíj-korhatárt, az már nehezen megtippelhető, hogy mennyi lesz azon pedagógusok száma, akik például – a nők estében – élnek a 40 éves jogosultsági idővel, vagy a 60 éves kort betöltve a részmunkaidős foglalkoztatással. Mindeközben jól látszik, hogy az előző években az egyetemekről kikerülő, nagyságrendileg tízezer pedagógus-jelölt közül mindösszesen 3500-4000-en vannak, akik valóban munkába is állnak.
Horváth Péter az Inforádió kérdésére arra is kitért, hogy az 1995 óta mindegy egyharmadával emelt kötelező óraszámokat már képtelenség tovább növelni, miután már most sem képesek a pedagógusok megfelelő mód felkészülni az óráikra. „Ez nem lehet megoldás semmiféleképpen” – szögezte le.
A 2013-ban megalkotott, bizakodásra okot adó életpályamodell nem úgy vált be, mint egykor gondolták, hiszen már 2014-ben elválasztódott a minimálbértől, egy olyan társadalmi standardtól, ami garantálta a pedagógusok társadalomban betöltött anyagi presztízsét. Mára pedig odáig jutottunk, hogy a középfokú végzettséggel rendelkezők béréhez kell felzárkóztatni a kezdő pedagógus béreket – tette hozzá.
Hozzászólások lezárva.