Tizennyolc elpilledt gyerek ül körben a Tájház udvarán álló fa lombjai alatt az árnyékban. A roma hagyományőrző tábor negyedik napja van, kora délután. A Kucu Banda tagjai, Varga Attila, egy gitárral és Gajda Ámos egy szaxofonnal percek alatt felrázza az ebéd utáni lankadtságot, a gyerekek kannát, kanalat ragadnak, egyesek táncra perdülnek és a zenekar főtáncosától, Varga Franciskától tanult tánclépéseket gyakorolják. Száll a lelkes ének: „Zöld az erdő, zöld a hegy is, a szerencse jön is megy is…” A cigány himnuszt tanulják. Ezen a héten roma hagyományőrző tábor volt a Tájházban.
Tóth István, a vásárhelyi önkormányzat roma-referense, a Cigány Nemzeti Tanács közreműködésével már második alkalommal szervezi meg a roma hagyományőrző tábort, ahová nem csak roma gyerekek jelentkeznek.
A cél a megismerés – mondja Tóth István, aki jobbnál jobb programokat szervezett a táborvezető Kokovai Amarilla segítségével. „Ha megismerjük egymást, csökkentjük az előítéleteket.” – hangsúlyozta a főszervező.
A tábort Márki-Zay Péter polgármester is meglátogatta, aki miután meghallgatta a zene-napon tanultakat a gyerekektől, köszönetét fejezte ki a tábor szervezőjének és lebonyolítóinak. A gyerekeknek pedig elmondta, hogy nagyon fontos mindaz, amit a tábor során elsajátítottak és legyenek büszkék arra, hogy megismerik és továbbviszik a cigány kultúrát.
Közben az is kiderült, hogy a vásárhelyiek szíve nagy, és a nemes célokat szívesen támogatják.
A Kentaur Panzió tulajdonosa, Létai Ferenc például nem csak a megbeszélt szerdai lovaglást biztosította a gyerekek számára, de egy egész napos programot szervezett a mintegy húsz gyereknek. Volt ott villásreggeli, medencézés, pizzázás és természetesen a beígért lovaglás, majd uzsonna.
Hasonlóan nagyvonalú volt a Sanyi Pékség, akik a mindennapi reggelit és uzsonnát biztosították kedvezményesen, de ugyanígy támogatta a tábort a Csomiép-Enter KFT, Matyi Sándor egyéni vállalkozó és a CNT tagjai kitettek magukért, önkéntes munkával és pénzadományokkal támogatták a tábort.
A hétnapos tábor fő célja a roma kultúra megismerése volt, a gyerekek ismerkedtek a lovári nyelvvel, a cigány gasztro-kultúrával, a cigányzenével és tánccal, de a történelem számos híres cigány alakját is felelevenítették.
Tóth István szerint a roma kultúra alapjainak ismerete mellett a gyerekek a táborban játszva tanulhatnak arról, hogyan lehet békességben élni egymással, hogyan lehet konfliktusokat jól megoldani és a rengeteg dicséret a helyes önértékelésükben is egészen biztosan szerepet játszik. „Mindezt sikerült úgy biztosítani a gyerekek számára, hogy közben jól érezték magukat” – mondja.
Hozzászólások lezárva.