Vona Gábor alapítványa nyílt levelet írt Orbán Viktornak és Márki-Zay Péternek

Az alapítvány javaslatait juttatta el a miniszterelnöknek és kihívójának és arra kérik, fontolják meg az ismertetett javaslatok és a bennük foglalt célok támogatásának és jövőbeli esetleges megvalósításának lehetőségét.

Nyílt levelet írt a Vona Gábor által létrehozott Második Reformkor Alapítvány Orbán Viktornak és Márki-Zay Péternek. Az első, 1825-1848 közé tett reformkor szellemének megfelelően szeretnék az országot felvirágoztatni, ez szerepel a céljaik között. Ennek mentén, ahogy írják, számos javaslatot dolgoztak ki.

Azt szeretnék, ha ezeket a javaslatokat – amelyek mentén céljuk, hogy politikai szekértáborokon átívelő konszenzus alakulhasson ki a jövőben – fontolná meg a Orbán és/vagy Márki-Zay. Ezek a javaslatok a következőek:

• Egyenlő esélyek, erősebb nemzet címet az esélyteremtő közoktatás megteremtését célozza, mivel meggyőződésük, hogy Magyarország felemelkedésének záloga, ha a közoktatás minden diák számára megadja a felemelkedés lehetőségét. Azt írják, a PISA felmérések által évtizedek óta igazolt szomorú tény, hogy alig találni a fejlett világban olyan országot, amelyben a családi, társadalmi háttér erőteljesebben meghatározná a diákok teljesítményét, kitörési esélyeit, mint hazánkban.
• A Cigány Hősök Emléknapja, amely lehetőséget adna arra, hogy a magyarság cigány és nem cigány tagjai együttesen, minden évben tisztelettel adózzunk azon cigány származású hősök emléke előtt.
• A fake-k és ellensúlyok az álhírek megállítására. Céljuk ezzel az, hogy a jövőben csak korlátozottan vagy egyáltalán ne jussanak közpénzhez a magyar bíróságok jogerős döntései alapján bizonyítottan álhíreket terjesztő médiumok.
• A levélszavazás lehetőségének kiterjesztése az országgyűlési választások napján külföldön tartózkodó, magyarországi állandó lakcímmel rendelkező személyek tekintetében. Azt szeretnék, hogy a külföldön dolgozó vagy élő magyarok, magyarországi lakcímmel is szavazhassanak levélben.
• Legújabb javaslatuk jólét és jóllét címmel azért született meg, mert tarthatatlannak gondolják, hogy a nemzetgazdaságok teljesítményét – néhány erőtlen kísérlettől eltekintve – a bruttó hazai termék alakulására végletesen leszűkítve értékelik, figyelmen kívül hagyva a környezeti-fenntarthatósági, valamint társadalmi-jólléti mutatók változását. Példaként említik, hogy örülhetünk-e például egy esetleges ökológiai katasztrófa helyreállítására fordított kiadások gazdaságélénkítő hatásának? Biztosak lehetünk-e abban, hogy egy kiugróan jó makrogazdasági mutató az emberek személyes jóllétében is érdemi előrelépést hozott?

Végül arra kérik a tavaszi választásokon induló két jelöltet, fontolják meg az ismertetett javaslatok és a bennük foglalt célok támogatásának és jövőbeli esetleges megvalósításának lehetőségét.