A KSH ugyanis eddig hát mondjuk ki finoman, pontatlan adatokat közölt. Hiszen ha a főnökömnek havi egymillió a fizetése, nekem meg 200 ezer, akkor ugye az átlagkeresetünk 600 ezer forint. Ez a fals számítási mód mostantól változik, és mostantól az 5 főnél kevesebb személyt foglalkoztató cégeket is számolják.
Két évre visszamenőleg közzétette a havi mediánbér-adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), illetve az összes vállalkozás teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottaira vonatkozó kereseti adatokat is.
Eddig a KSH csak az 5 főnél többet foglakoztató vállalkozások kereseti statisztikáit közölte, a kis cégek munkavállalói így kimaradtak a statisztikából, ami felfelé torzító hatású, mert a kisebb cégeknél némileg kisebbek a fizetések is. Ahogy a Népszava írja, az idén januárra vonatkozóan a KSH bruttó 411 ezer forintos átlagbért közölt. Csakhogy ez csupán az 5 fősnél nagyobb cégeknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók keresetének átlagát mutatja meg. Ezen dolgozók száma az idén januárban 2,78 millió fő volt. Ugyanebben a hónapban – szintén a KSH statisztikája szerint – 4,54 millióra rúgott a foglalkoztatotti létszám.
Az új kereseti adatok az eddigieknél jóval többet árulnak el a hazai bérviszonyokról, ezekből továbbra sem lehet megtudni semmit a nem alkalmazottként dolgozó, de foglalkoztatottként számon tartott, mintegy 1,5 millió ember – az egyéni vállalkozók, idénymunkások, részmunkaidősök, tanulás mellett dolgozók – fizetéséről. Pedig a NAV adatokból ezt is ki lehetne számolni, írják. Amikor ezt a GKI Gazdaságkutató Zrt. megtette, akkor a KSH adataihoz képest bruttó 67 800 forint átlagbérhez képest a GKI szerint csupán 295 ezer forint volt az átlag.
2019-ben a KSH szerint a mediánbér bruttó 280 ezer forint volt, vagyis az alkalmazottak fele 280 ezer forintnál kevesebbet keresett. Érdemes megnézni a HVG cikkében bemutatott grafikont az eddig hivatalosan kommunikált átlagbér és a valós, medián-átlagbér között.
Hozzászólások lezárva.