Lukácsiné Kádár Éva ösztöndíjasként került ki 1988-ban az Egyesült Államokba, ahol három nagyvárosban is szolgálta a magyar közösségeket. És húsz éven át Wass Albert műveit kutatta és gondozta az író életében kiadatlan műveit.
Már tíz éve felszentelt lelkész voltam, s minden évben jelentkeztem a Magyar Református Zsinat ösztöndíj-jelölő bizottsághoz, s már hollandul is tanultam, mikor végre 1988-ban behívtak. Azt kérdezték, hol voltam eddig? Majd először azt mondták, hogy Skóciában van egy ösztöndíj, de mivel már nyeregben éreztem maga, azt mondtam, hogy az egyesült államokbeli Princetone-ba szeretnék – árulta el Lukácsiné Kádár Éva, aki teológiából megszerezte a mesteri fokozatot, majd le is doktorált.
– Amerikában láttam, milyen mostoha sorsa van a magyar nyelvű szolgálatnak, s hogy igaza volt az ösztöndíj bizottságnak, akik azt mondták, ott fel kell gyűrni a „gatyámat”. Szerencsémre a rendszerváltás után már külföldön lehetett maradnom következmények nélkül, már nem bélyegeztek meg idehaza disszidensként – mondta.
Lukácsiné Kádár Éva 1991-ben átkerült az ohioi Clevelandbe, ahol 1994-ig szolgálta az ottani gyülekezetet, de rá hárult az evangélikus közösség pasztorációja is, mert lelkipásztor hiányában bezárták volna templomukat. 1994-től tavaly tavaszig már a floridai Miamiben élt és látta el az ottani magyar református és katolikus közösség lelkipásztori munkáját és szervezte a férjével közösen a magyar közösség kulturális programjait. Lukácsiné Kádár Éva és férje nagy reményekkel érkeztek Miamiba, ahol egy nagy portán együtt épült fel a templom, a Kossuth-háznak nevezett közösségi épület és a parókia, valamint egy hatalmas parkoló, továbbá az épületek mögötti 30 lakásos komplexum, ami az egyház fenntartását biztosítja.
Tapasztalatai szerint, ahol tömbben él a magyarság Kalifornia és New York egyes részein, de leginkább Kanadában, ott jó a helyzet, de ahol csak a szórványban vannak, ott már nem olyan jó.
Nem csak a templomi, de az azon kívüli programokat is szerveztük a magyaroknak, mert fontosnak tartottuk a közösségépítést. Volt cserkészet, működött a magyar iskola, szerveztünk nyári magyar táborokat. A szintén lelkész férjem azonban tíz esztendeje meghalt. Közös gyerekünk ugyan nem született, de van százötven lelki gyermekem, és jó kapcsolatban vagyok a férjem családjával.
Lukácsiné Kádár Évát, aki feldolgozta a Miami Egyesült Magyar Egyház és Magyar Ház elmúlt évtizedeinek a történetét, nem erről, hanem Wass Albert életében kiadatlan művei gondozójaként ismerték meg nemrégiben az ez iránt érdeklődő vásárhelyiek. Bár az emigrációba kényszerült íróval soha nem találkozott, de ott volt a temetésén és megismerkedett Wass Albert öt fiával, majd húsz évig szoros munkakapcsolatban dolgoztak együtt. Véleménye szerint mára már nagyon megváltozott a helyzet a kinti magyar közösségben, kihaltak az alapítótagok, akik hűséges egyháztagok és nemzeti érzésű személyek voltak.
Azt mondta, a kinti diaszpórában ma már nagyon nehéz, hogy az emberek elkötelezzék magukat az egyházhoz, a közösséghez és a magyar nemzeti ügyekhez.
Nem ismeretlen a Kádár család Vásárhelyen
Lukácsiné Kádár Éva édesapja Kádár Ferenc szolgálta a vásárhelyi és szentesi híveket is, a szintén lelkész Ferenc testvére a rendszerváltáskor polgármester-jelölt volt Vásárhelyen, Péter testvére pedig előbb a Cseresnyés kollégiumot, majd a Bethlen Gábor Református Gimnáziumot igazgatta.
Hozzászólások lezárva.