Vásárhelyen született könyv a püspök évekig csiszolt béketervéről

Bár Ady Endrét egy cikke miatt többedmagával feljelentette, nem erről, hanem az első világháborús béketervéről vált ismertté a maga korában tudósként számon tartott Fraknói Vilmos püspök. Minderről nemrégiben született egy könyv Fuchszné Benák Katalin szerkesztésében, melyet szerda este mutattak be a Németh László Városi Könyvtárban.

– Az első világháború eseményeivel nagyon régóta foglalkozom, mert nagyapám az első világháborúban tüzérként harcolt, és vitézséget kapott a helytállásáért. Amíg élt, többször tudtam beszélni vele a háborúról, s elmondta, hogyan élte át a harcokat – mondta a nemrégiben a várostól Pro Urbe-díjat kapott Fuchszné Benák Katalin.

Akit nemcsak ez vezetett az útján a Fraknói Vilmos béketervei az I. világháború idején című kötet megírásához, hanem az is, hogy amikor Érmindszenten készítette Ady-monográfiáját, már találkozott Fraknói nevével. Ő volt az egyike azoknak, akik a költőt feljelentették a nagyváradi Káptalansorról írt Egy kis séta című cikkéért. A bíróság a szerzőt három napi fogságra és tíz korona pénzbüntetésre ítélte.

Fuchszné Benák Katalin – derült ki a könyvbemutatón Palotás Zsolt történésszel folytatott beszélgetéséből – kíváncsi lett Fraknóira, akit addig csak könyvtárosként ismert. A szerdán este bemutatott kötet összeállításához még 2013-ban kezdett hozzá, de egy évvel korábban járt először a Római Magyar Akadémián és a Pápai Magyar Intézetben. Az ottani könyvtár rendezése során látta, milyen is volt Fraknói könyvtára.

– Már ezekből megfelelő inspirációt kaptam, ami még kíváncsibbá tett: vajon milyen személy is lehetett Fraknói? Kutatási engedélyt kaptam az akkor még titkos vatikáni levéltárba, hogy ott kutathassak – mondta.

A kötet elején Fraknói Vilmos béketerveit közli, majd ezt követi egy – Fuchszné Benák Katalin által írt – nagyobb kísérő tanulmány. Fraknóit, aki maga is nagyon tehetséges és szorgalmas tudós volt, a béketervek kidolgozására mélységes hite, a szeretet és az emberek felemelkedésének szándéka vezérelte. Bár 70 éves volt, amikor az első világháború kitört, azt nézte, hogyan lehetne az emberiséget megmenteni, és hogyan lehetne minél előbb létrehozni a hosszú távú, tartós békét. Már 1914-ben körvonalazta béketerveit egy, a pápának írt levelében, majd ezen mindig csiszolt valamit a politikai és a harci helyzet függvényében. Végső béketervét 1918. júniusában terjesztették az Interparlamentáris Unió elé, de végül eredménytelenül, mert akkorra már Európa több országában forradalmak is dúltak – azaz bizonytalanabb lett a politikai helyzet, mint korábban bármikor.

Az esten a kötetből részleteket adott elő Rácz Attila.