Szegeden és Szentesen is magasabb volt az egy főre jutó vásárlóerő 2020-ban, mint Hódmezővásárhelyen. Választókerületi szinten egyértelműen romlottak a mutatók tavaly előtt Vásárhely és Makó környékén.
Az átlagnál jobban megviselte a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság Hódmezővásárhely térségét – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. januárban közölt elemzéséből.
A kutatóintézet megbecsülte a 2019-es és a 2020-as évre is a magyarországi települések egy főre jutó vásárlóerejét, amelyhez a NAV és a KSH adatsorait (nettó keresetek, nyugdíjak, vállalkozói jövedelmek, önkormányzati juttatások stb.) használta fel és a 2020-as eredményből, illetve az egy év alatti változásból látványos térképeket készített. A felmérés eredményeként az egy főre jutó átlag 2020-ban 2 millió forintra jött ki. A vásárlóerő azt fejezi ki, mely területeken és mennyivel tér el a jövedelem az országos átlagtól.
Az elemzésből az rajzolódik ki, hogy a legmagasabb, vagyis jóval átlag feletti – budapesti – szinten régiónkból csak a kecskemétiek élnek. Ugyancsak átlag feletti a vásárlóereje az algyőieknek, a sándorfalviak, a szegedieknek és a szentesieknek, Békés megyéből pedig a szarvasiak, a gyulaiak és a békéscsabaiak tartoznak ebbe a körbe. Hódmezővásárhely és Makó környékén élők java része átlagos vásárlóerővel bír, viszont Apátfalván, Magyarcsanádon, Királyhegyesen, Csanádalbertin és Ambrózfalván az emberek pénzügyi helyzete átlag alatti.
A kutatóintézet a 2019-es adatok felhasználásával azt is megnézte, hogy a járványválság előtti évhez képest 2020-ra hogyan alakult a települések egy főre jutó vásárlóereje. A kimutatás alapján Vásárhelyt érzékenyen érintette a lezárásokkal terhelt időszak, hisz míg a megye nagyobb városaiban stagnált, itt csökkent az életszínvonal.
A Portfólió az elemzést szemlézve azt írta, a települések közötti életszínvonalbeli különbségeket fokozta a járványválság. Ennek visszafordítására lenne például hivatott az Európai Unió helyreállítási alapja, amelyből Magyarországnak mintegy 2075 milliárd forintnyi támogatás és kb. 3400 milliárd forintnyi hitel járna, de a hitel részről a terv tavalyi benyújtásakor egyelőre lemondott a kormány (van még lehetősége kérni), a támogatási rész tervét pedig egyelőre a jogállamisági viták miatt nem fogadta el az Európai Bizottság. Ennek ellenére már több olyan pályázati programot is kiírt a kormány a magyar költségvetés megelőlegező finanszírozása mellett (például a szegényebb járásokban élő, alacsonyabb jövedelmű családoknak szóló lakossági napelemes pályázatot), amelyek a helyreállítási program keretében zajlanak és remélhetőleg idővel majd sikerül megegyezni az Európai Bizottsággal ezek brüsszeli elszámolásáról.
Hozzászólások lezárva.