Egyre többen kíváncsiak arra, hogy kik lehettek az ősei, honnan származtak. A családi emlékezet általában legfeljebb a nagyszülőkkel bezárólag tartja számon a felmenőket, de azokról sok minden derül ki – jó értelemben – a levéltárakban, így a vásárhelyiben is.
– Évek óta, sőt már egy évtizede népszerűsítjük a családfakutatást a felnőttek és a gyerekek számára is érdekes Hetedíziglen programunkkal – mondta Presztóczki Zoltán, a vásárhelyi levéltár vezetője, aki azt is elárulta, hogy egy év alatt talán százan is érdeklődtek a családfakutatás helyi lehetőségei iránt a vásárhelyi levéltár Bajcsy-Zsilinszky utcai épületét felkeresve. Igaz, végül csak az érdeklődők fele jutott el a levéltárba személyesen is.
Pedig, aki az e-levéltár honlapján magát regisztrálja az minden további nélkül kutathatja a családja múltját a levéltárban (és bármelyik másik hazai levéltárban). – Sokakat meglepett, hogy a város történetéből ismertebb felmenők is előfordultak a családjukban, akadt, aki családjához köthető Szeremlei Sámuel, de olyan is, aki nem kisebb rokonról szerzett így tudomást, mint Soós István vagy Juhász Mihály egykori polgármestere – világított bele a múltban kutakodók által felfedezett dolgokra a levéltárvezető. Azt, hogy a Hetedíziglen programba a gyerekeket is bevonták, azért tarja fontosnak, mert így azok a saját családjuk történetével a város múltjával is megismerkednek. Erre a legjobb lehetőségük a levéltári helytörténeti óra, melyen a levéltári dokumentumokat is megnézhetik, megismerhetik.
A vásárhelyi levéltár őrzi a vásárhelyen egykoron működött felekezetek születési, házassági és halotti anyakönyvei másodpéldányait, egészen az 1720-as évek elejétől, de a gyűjtemény részét képezik az egykori lapokban megjelent gyászhírek is, Az 1867 és 1945 előtti lapok gyászjelentéseiben nem csak az elhunytak neve, minden titulusa, gyászszertartásának helye és ideje olvasható, de benne van az összes gyermeke, unokája és dédunokája neve is. De számos ismert vásárhelyi gyászértesítőjét és az anyakönyvek mikrofilm másolatait is. Az adatbázisoknak köszönhetően azok interneten is elérhetők, igaz azokért – ellentétben a levéltárral – fizetni kell.
Aki azonban kezdő kutató, annak nem ezzel, hanem a számos feldolgozás áttanulmányozásával érdemes kezdeniük, így Szeremlei Sámuel várostörténete ötödik kötetével, melyben abc-sorrendben részletesen felsorolja a vásárhelyi lakosokat, igaz legtöbbször csak úgy, hogy egy-egy évben az anyakönyvekben 17 Gál szerepel vagy hogy két katolikus Kovács család is van. Református lelkészként inkább csak a református híveknél ír részleteket, vagy azoknál akik – felekezettől függetlenül – sokat tettek Vásárhelyért.
– Ez jó alap arra a kutató számra, hogy „belője” mikor élt valamelyik felmenője. Fejérváry József: Vásárhely története családok tükrében 1929-ben megjelent könyve kuriózum, igaz sok mindent vett át – újságíróként a könyvéhez – Szeremleitől – mondta Presztóczki Zoltán. A vásárhelyi levéltárban volt, aki több évig is kutatta (például dr. Füvesi István vagy Égető Gábor) a családfáját. A 2021-ben elhunyt Elek András pedig hosszú évtizedekig tette meg ezt, s meg is írta családja történetét, és ezzel a szenvedélyével másokat is megfertőzött.
Hozzászólások lezárva.