Vásárhely anno: meztelenül sétálgatott az utcán az elmeosztályról szökött városi kocsis

Ádámkosztümben járkáló férfira figyeltek fel a vásárhelyiek 1928 januárjában éjjel fél 12 körül a Fekete Sas környékén. A férfi, aki a Hal tér, a mai Hősök tere felől a Szegedi utcán (a mai Városház utcán) közlekedett, azt állította, rablók támadták meg. A képen a kórház. Fotó: Fortepan / Ferencz Zoltán Zénó

A minden nap valamilyen szenzációs hírt közlő Vásárhelyi Újság korabeli tudósítása szerint a mindenféle – még a legkisebb ruhadarabot is nélkülöző – a többfokos hidegben a kemény jégen közlekedő férfi azt kiabálta, hogy rablók támadták meg, s kérte, mentsék meg őt a rablók karmai közül.

A Fő (azaz a mai Kossuth) téren álló rendőr nem a rablókat kereste, hanem megfogta „az éjszaka különös lovagját”, bekísérte a kórházba, mert nyilvánvaló volt számára, hogy egy elmebajossal van dolga, akit vagy akkor ért utol a végzete, vagy megszökött a kórházból.

Kiderült, hogy a közeg jól sejtette, ahogy az is, hogy a pucéran flangáló férfit Olasz Máténak hívják, s valóban a kórház elmeosztályán ápolták akkor már hónapok óta. A korábban kocsisként a városnál szolgáló férfi az előző esztendő szeptemberében került be a kórházba, de évekkel azelőtt már kezelték ugyanitt, s akkor javult is az állapota.

A vizsgálat során kiderül, hogy a férfi csütörtökön este valahogy letépte magáról a kényszerzubbonyt, kifeszített két ajtót és átmászott az elmeosztályt körülvevő – ma is meglévő – magas falon, majd az utcán kóborolt.

Szerencsére éjszaka, amikor a vásárhelyi kislányok, hamvas szüzek, tapasztalt asszonyok és a már sok mindent látó nagymamák az igazak álmát aludták. Így nem szembesültek a még fügefalevelet sem viselő éjszakai járókelővel.