Vásárhely Anno: 300 kilogramm portékát loptak a merész betörők

Száz évvel ezelőtt hetekig foglalkoztatta a vásárhelyi közvéleményt az a vakmerő betörés, mely során Grósz József kereskedő Andrássy úti, új, emeletes palotában lévő üzletébe úgy tört be valaki, hogy nagy erővel egy negyed téglát vágott a kirakati üvegnek, majd kirabolta a boltot.

A Vásárhelyi Népújság 1925-ös számaiban bőven és több alkalommal is foglalkozott az üggyel, amely során a merész betörők egyetlen éjszaka alatt 300 kilónyi portékát tulajdonítottak el Grósz József üzletéből.

A korabeli tudósítások szerint a betörés úgy történt, hogy az egyik tettes – mert a zsákmány elcipeléséhez több ember kellett – egy negyed téglával bedobta az üzlet roló feletti középső ablakát. A tégla akkora erővel csapódott be, hogy még a szemközti belső falon is nyomot hagyott, majd a pultra puffant. A zajra a szomszédban alvó Soós Ilonka felébredt, ám félálomban nem tudta, honnan ered a hang, és mivel az nem ismétlődött meg, visszaaludt.

Az ablak betörése után a tettesek negyed óráig vártak, majd egy hordóra állva felemelték és az ablakon át bebújtatták a boltba társukat. Hogy ne legyenek feltűnőek, sétálni indultak. Amikor a János tér felől hangos szóval közeledett Strasszer Márton és Náci – írta a lap –, a kint őrködő betörő visszahúzódott a Rózsa utcába, míg a boltban lévő meglapult és csendben kivárta, míg a két járókelő elmegy.

Érdekes – jegyezte meg a lap –, hogy a betörő ugyan összetúrta az üzlet necc-készletét, de végül egy darabot sem vitt el belőle.

A rendőrségi helyszínelés során kiderült, hogy az egyik betörő a helyszínen hagyta az ujjlenyomatát, mégpedig a beütött ablak jobb felső sarkán épen maradt üvegdarabon. A rendőrök rögzítették a hüvelykujjlenyomatot, majd a fővárosi daktiloszkópiai intézetbe szállították.

Két héttel később a lap arról számolt be, hogy a betörés tettesei továbbra is ismeretlenek, az ujjlenyomat-vizsgálat eredménye még nem készült el, így nem derült ki, hogy ismert bűnöző követte-e el a betörést, vagy olyan, aki még nem járt a rendőrségen. A lap ezzel cáfolta a városszerte terjedő híresztelést, miszerint a tettes a károsult közvetlen környezetéből került volna ki.

A lopott holmi sem bukkant fel sehol az országban, a tettesek nem dobták piacra. A rendőrség feltevése szerint a bűnözők a tó alatt, azaz a Rózsa utca sötétjében rejtőztek el. Ezt erősítette meg Néder János cipészmester beszámolója is, aki hajnali fél három körül zajra ébredt, majd azt hallotta, hogy két ember ingerülten vitatkozik és osztozkodik valamin. Azt hitte, hogy ittas emberek mennek hazafelé, így nem törődött a dologgal. Határozottan állította azonban, hogy mindkét hang férfié volt.

A vásárhelyiek névtelen levelekkel és feljelentésekkel árasztották el a városi rendőrkapitányságot, ám – ahogy azt a rendőrök utólag megállapították – ezek csupán sejtéseken alapultak, és nem igazolódtak be. A lap korábban úgy tudta, hogy összesen hat ember összehangolt munkája kellett a betöréshez, köztük négy asszonyé.

A már említett Strasszer Náci, a Fehér Ló vendéglő pincére a lap újságírójának azt mondta, hogy éjfél után két órakor tartott haza Kaszap utcai lakásába. Amikor a Gojdár-házhoz ért, látta, hogy a köt-szövő műhely ablaka előtt egy micisapkás alak jön kifelé csizmában, a sapkát mélyen a szemébe húzva.

– Még magam is megilletődtem – mesélte a lapnak Strasszer Náci. – Elővettem a revolveremet, mert attól tartottam, hogy megtámad!

A betörőt egy másik tanú is látta. Darabos Lajos kántor egy úri hölgyet kísért haza, aki azt mondta neki:

– Látja, kántor úr, hazajöttem volna magam is, mert egy lélek sincs az utcán!

Darabos elbúcsúzott a nőtől, majd visszafelé haladva hirtelen megpillantotta a fentebb már emlegetett csizmás, micisapkás alakot Zsarkó Lajos szabómester üzlete előtt. Akkor azt hitte, hogy valamelyik kapun lépett ki.

Ifj. Gojdár Mihály birtokos pedig hallotta a csörömpölést az üzlet felől, s ki is ment fegyverrel az udvarra, de mivel csend fogadta, megnyugodott és lefeküdt aludni. Azt még észrevette, hogy ezután érkeztek a „falazó” nők, akik vihorászva sétálgattak fel-alá az utcában.

Annak nincs nyoma, hogy a betörőket valaha is sikerült volna elfogni.