Félig-meddig üldözöttként érkezett Vásárhelyre a ma 50 éve elhunyt Németh László, aki a Bethlen és a leánygimnázium tanárakért dolgozott, és az Égető Eszter című regényével állított máig ható emléket a városnak. Az íróra ma délután a Református Ótemplomban rendezett konferencián emlékeztek.
Grezsa Ferenc iskolaügyi gondnok és Kádárné Zsoldos Edit, a Bethlen Gábor Református Gimnázium igazgatóhelyettese, könyvtáros ötlete alapján rendezték meg ma kora délután a Református Ótemplomban a Németh László emlékezete, a befogadó város emlékezése című konferenciát.
Bán Csaba lelkipásztor köszöntőjében többek közt azt mondta: „Hálásak vagyunk, hogy az őt követő nemzedékek megőrizték Németh László a munkásságát”.
Grezsa Ferenc, akinek irodalomtörténész édesapja volt Németh László legjelentősebb kutatója, azt hangsúlyozta: akire emlékezünk, az elsősorban a diákokhoz és a pedagógusokhoz kötődött. Ilyen jelentős alkotó azóta sem tűnt fel a magyar szellemi horizonton. Számára a legfontosabb kérdés, a tömegdiktatúrák idejében az volt, hogy milyenek vagyunk. – Hősiesség és hűség jellemezte, mondta, hozzátéve: hosszú távon azok érnek célt, akik helytállnak.
– A szerencsétlen körülményeknek köszönhető, hogy az író Vásárhelyre érkezett, ugyanis kereste a helyét az országban, tehát félig-meddig üldözött volt a háború utáni években. Eredetileg egy másik iskolába készült, ahol nem fogadták, viszont a vásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium tantestülete határozatban ajánlott a katedrát az írónak, mintegy meghívták ide. Mivel Németh László eredeti hivatását tekintve orvos volt és nem volt tanári diplomája, az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter Keresztúry Dezső engedélye kellett ahhoz, hogy taníthasson. Szerencsés volt, hogy a gimnázium tanári karának az értékrendjével találkozott az, hogy őt ide meghívták – sorolta a körülményeket Grezsa Ferenc.
– Hódmezővásárhely az ország szellemi térképére igazán Németh László kapcsán került föl. Noha a Vásárhelyen több kiváló szellemi ember is élt – őt megelőzően is, meg az ő korában is – de Németh László kimagaslik ebből a mezőnyből. Egy olyan szellemóriásról van szó, akinek párja nem nagyon található a magyar kultúrtörténetben. Születtek itt drámák, születtek itt regények, melyek közül kiemelném az Égető Esztert, ami tulajdonképpen rólunk szól. Újraolvastam egy-két évvel ezelőtt, és döbbenetes, ahogy abból a mai Vásárhely viszonyrendszerét tökéletesen meg lehet érteni. Ezen kívül írt itt különböző tanulmányokat, drámákat, tehát az irodalmi munkássága is jelentős volt. Sőt, nemcsak eredeti műveket írt, hanem fordított is. Itteni tevékenységének másik nagy területe a pedagógia volt, amely számára nem munkát, foglalkozást jelentett, hanem élethivatást. A fejében, lelkében nagyon jól össze tudta kötni az egyes tanórát, amit ő tartott, azzal a nemzetnemesítő több évtizedes írói munkássággal, amit egyébként előtte és utána is végzett. Tantárgyi kísérletei voltak a pedagógiának egy olyan korszakában, amikor az még nem volt szokványos. Azt kereste, hogy mi az a közös vezérfonal, amire fölfűzhetők a reál ismeretek, ugyanúgy, mint a humán ismeretek. És rájött arra, amit ma már a pedagógiai kutatások is igazolnak, hogy egy-egy ismeret legfeljebb bebiflázható, de nem érthető meg a maga összefüggései nélkül – világított rá az irodalmi és pedagógiai munkásságára. – Aki kapcsolatba került vele, akár tanárként, akár diákként, egy életre szóló benyomást szerzett, és haláláig hűséges maradt hozzá. – tette hozzá.
– A Bethlen diákkönyvtára az ő Kossuth-díjának az összegéből alakult. Az azzal járó pénzből 20 év alatt annyi könyv összegyűlt a diákságnak, hogy azok megtöltöttek egy teremnyi polcot. Nekünk kultúrtörténeti emlékeink is vannak Németh Lászlóról. Diákjai nagyon szerették, és ez a szeretet öregdiákként is megmaradt bennük – mondta Kádárné Zsoldos Edit.
A konferencián Németh László és Vásárhely kapcsolatáról Árva László, a Németh László Gimnázium és Általános Iskola igazgatója tartott előadást, Kovács Kála, a Németh László Gimnázium és Általános Iskola 9./A osztályos diákja Németh László: Két felszólalás Vásárhelyen… címmel tartott előadást. Pataki Béla helytörténeti kutató, a Cseresnyés kollégium tanára, az író és a kollégium kapcsolatáról szólt, Cserjés Katalin irodalomtörténész Németh László és Grezsa Ferenc irodalomtörténész emlékét idézte fel. Szalai Sára, a Behlen Gábor Református Gimnázium 12. b. osztályos diákja, a tavalyi Grezsa Ferenc-pályázat díjazottja Tornyai János Juss című képét vetette össze Németh László Horváthné meghal című novellájával, a 12. a-s Balázs Ádám szintén a Grezsa Ferenc-pályázat díjazottja A magyar szegényparasztság örökség feletti harca Németh László és Tornyai János alkotásaiban címmel tartott előadást. Simon Ferenc, a Bethlen mesterpedagógusa pedig Németh László bethlenes hagyatékáról szólt.
Hozzászólások lezárva.