A Vásárhely 2030 Településfejlesztési Stratégia keretén belül közös workshopon nyilváníthatták ki véleményüket a civil szervezetek és az olvasókörök képviselői a Városháza Dísztermében. A rendezvényen a várost érintő és civil szervezeteket segítő lehetőségeket igyekeztek áttárgyalni, amik a jövőben a Vásárhely 2030 program részét képezhetik. A legtöbb megjelent anyagi támogatást remél a lehetőségtől, amely sok esetben nemcsak a fejlődéshez, hanem már-már a fennmaradáshoz is elengedhetetlen lenne. Alapítványi oldalról a résztvevők úgy látják, hogy főként a nemzetközi szervezetek kapnak támogatást, a helyiek elől viszont el vannak zárva a pénzcsapok és ez nagyban nehezíti a növekedésüket.
A Mátyás utcai Olvasókör vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy maga a pályázás nem mindig biztos út az ötletek megvalósításához, ugyanis sokszor csak várólistára kerülnek – ezzel az országos, de Vásárhelyre bejegyzett Olvasókörök Szövetségének a képviselője is egyet értett, aki azt a példát hozta fel a jelenlévőknek, hogy az egyik aratási ünnepségük támogatására hónapokat vártak, majd az esemény előtt két nappal kaptak pozitív visszajelzést, amikor már minden meg volt szervezve saját költségen. Így sokszor csak tagdíjból és támogatásokból tartják fenn magukat, pedig ezeknek a szervezeteknek számottevő kulturális értékei vannak, amiket őrizni és nem elhanyagolni kellene.
A megjelentek úgy vélik, hogy egyre nagyobb feladat megfogni a korosztályokat, hiszen az időseket egyre nehezebb kimozdulásra ösztönözni, a fiataloknak pedig nincs inspirációjuk civil szervezeti munkához. Ráadásul azoknak a száma is csökken, akik korábban aktív résztvevők voltak. A Napraforgó Népdalkör képviselője arról adott tájékoztatást, hogy az eredetileg 7-8 szerveződésből mára már csak alig három maradt, de ezeket is jórészt 70 év fölöttiek látogatják és akad, ahol 40 év alatt nemhogy nőtt volna a tagok száma, hanem 130-ról mindössze 40-re csökkent.
A színvonalas munkához anyagi támogatás szükséges – hívták fel a figyelmet. A civil szervezeteknél sok esetben saját eszközökkel, megfelelő infrastrukturális háttér nélkül dolgoznak, pedig az elköteleződésük meg lenne a minőségi munkához. Másrészt ezek a főként idős emberekből álló társaságok szeretnék idővel átadni a stafétát a fiataloknak, hogy új ötletekkel vigyék tovább az eddig őrzött tudást, ők viszont jellemzően elkerülik ezeket a közösségeket. Akad, aki szerint szükség lenne olyan épületekre, ahová a népszerűsítés érdekében a programokat szervezhetik, az önkormányzat viszont a már működő és használatban lévő intézményekben látja a lehetőséget, hiszen új létesítmények további fenntartási költségekkel járnak. Így kézenfekvőbb lenne az új programok és új helyszínek helyett a meglévő lehetőségekhez mérten gondolkodni.
A találkozón több ötlet is felmerült. Gulicska Irén, az ÚJ VILÁG Alapítvány vezetője szerint jelentős, eddig sok esetben kihasználatlan potenciál van a turizmusban, hiszen Hódmezővásárhely meghatározó népi kultúrával rendelkezik és van egy már-már elfeledett tanyavilága. Ezek életre keltésével fel lehetne virágoztatni a városban működő szervezetek tevékenységeit.
Területileg a lehetőség adott, például a Kopáncsi Tanyamúzeumba is lehetne programokat szervezni. Ehhez viszont az szükséges, hogy olyan szervezeteknek ítéljenek támogatást, akik aktívan tevékenykednek a városban és bár az elmondások szerint ez a bejegyzett szereplőknek körülbelül csak a 30%-a, azok, akik komolyan veszik a munkájukat, városi segítséggel változtatni tudnának a jelenlegi helyzeten.
A megoldás a jövőben az intézményesített, stratégiailag pontosabb és hatékonyabb együttműködés lehet, amelyben a civil szervezetek, az olvasókörök és az önkormányzat is jobban tud közösen dolgozni. A szereplők a várostól ehhez azt várják, hogy a hivatali dolgozók aktívabban részt vegyenek az eseményeikben, hogy jobban megismerhessék a munkásságukat.
Fotók: Vásárhelyi Médiacentrum
Hozzászólások lezárva.