Vagyonnyilatkozat: nem kellene bevallani az ingatlan és ingó vagyonokat, tartozásokat

A kormánypártok salátatörvényei között talán legtöbben a megyék esetleges vármegyévé és a kormánymegbízottak főispánná nevezése miatt kapták fel a fejüket, pedig vannak itt még érdekességek: egy, Kocsis Máté és Simicskó István által benyújtott törvényjavaslat szerint ugyanis nem kellene az országgyűlési képviselőknek ingatlan és ingó vagyonukat, tartozásaikat bevallaniuk. A Transparency International Magyarország szerint nem ebben kellene az Európai Uniót mintaként tekinteni.

Eddig is ezer sebből vérzett az országgyűlési képviselők vagyonbevallása, de egy friss törvényjavaslat, amelyet Kocsis Máté és Simicskó István jegyeznek, ezt az átláthatatlanságot tovább növelné. Ugyanis ha ezt elfogadják, nem kell bevallani a képviselőknek az ingatlanjaikat, az ingóságaikat, vagy éppen a pénzintézetek, magánszemélyek felé fennálló tartozásukat. Ez Dr. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint is rendkívül aggasztó. A magyar szabályozás már eddig is rossz volt, nem teremtett lehetőséget a valódi ellenőrzésre, ezt váltanák most fel egy még rosszabbal, tette hozzá. Az a hivatkozási alapjuk, hogy ha ez jó az Európai Parlamentnek, akkor jó Magyarországnak is.

A Transparency egyébként az elmúlt években többször felhívta az Európai Parlament figyelmét is saját rossz szabályozásukra, gyakorlatukra.

A mostani magyar javaslat szerint az országgyűlési képviselőknek és a vezető közjogi tisztségviselőknek csak arról kellene beszámolniuk, hogy a közmegbízatásuk, tehát képviselőségük mellett állnak-e más jogviszonyban, esetleg részesedéssel bírnak-e gazdasági társaságokból, akad-e, amelynek vezető tisztségviselői, valamint hogy más állami, önkormányzati tisztségeket töltenek-e be. Azonban az innen szerzett összegeket sem összegszerűen kell megjelölni, hanem sávosítva (például, hogy ez az összeg 500 ezer és 1 millió forint közé esik).

Nem látjuk viszont, mondta Ligeti az ingó-, és ingatlan vagyonokat, a pénzintézetek felé fennálló tartozásokat, a magánszemélyi kölcsönöket, a feléjük fennálló tartozást, vagy olyan eseti jövedelmet, mint az ingatlan bérbeadás vagy például Rogán Antal feltalálói díja.

Sajnos tudják, hogy az Európai Parlament, amelyre utal a magyar törvényjavaslat, a magyar szabályoknál is lazább, de nem ebben kellene Európát másolni.

A Transparency 2013 körül vizsgálta nemzetközi téren a lobbitevékenységet és az összeférhetetlenség kérdését, amelyben benne volt a vagyonnyilatkozat is, akárcsak az adatok nyilvánossága, a politikai döntések átláthatósága. Már akkor mondták, hogy gyengék voltak a szabályok. Lobbitéren előre léptek az EU-s intézmények, vagyonnyilatkozatban nem, és 10 éve nem volt sok jó, általánosságban is alkalmazható pozitív vagyonbevallási példa az Unióban. Ilyen jó példák közé lehet sorolni az észteket vagy Európán kívül az Egyesült Államokat, ahol a tisztségviselők vagyonosodását jobban nyomon lehet követni.

Magyarországnak ekkor azt javasolta a magyarországi Transparency International, ugorjon egy nagyot előre a rangsorban, ez azonban sajnos nem következett be. Sőt, ez a mostani javaslat jelentős visszalépés a jelenleg hatályos vagyonnyilatkozati rendszerhez képest hazánkban, pedig úgy gondolták a Transparencynél, hogy a most aktuális helyzetnél jobban nem lehet visszalépni, mondta Ligeti.