Ön tett már valaha fogadalmat az új évre? Igen? És sikerült betartania?…. Itt most hosszabb hatásszünet következik, amíg a kedves olvasó elgondolkozik, mit fogadott már meg életében újévkor valaha, és mennyire sikerült azt a következő hónapokban betartania. Ismerjük el, a legnépszerűbb fogadalmakat, mint hogy “lefogyok öt/tíz/húsz kilót”, “leszokok a dohányzásról” vagy “leszokok az alkoholról”, valóban nehéz keresztülvinnünk – saját magunkon. De próbálkozhatunk kicsiben is, valahogy így: “Újévre fogadom, hogy…
…Temuról irtó kreatívnak látszó, két hét alatt tönkremenő bóvlit rendelni nem fogok, a fiókjaimat/szerkényeimet kiszelektálom, amit csak lehet, meghirdetem és eladom. Régi cuccaimmal nem nyerészkedek, rászorulóknak ajándékozom mindet. A kerttel/a balkonnal ezentúl többet foglalkozom, nem hagyom, hogy júniusra dzsungelnek, augusztusra kiszáradt szavannának hasson. Szobanövényeket vásárolok, a meglévőket pedig kigyógyítom a pajzstetű-fertőzésből. Persze ezentúl rendszeresen locsolni is fogom őket. Reggelente korán kelek, hattól már tornázom/jógázok/futok/súlyzózok/szobabiciklizem, akkor is, ha esik/fúj/hőség van/dermesztő hideg van, a feleségemet/ férjemet/páromat, mire felkel, frissen gőzölgő kávéval várom. Végre odafigyelek magamra, minden hónapban egyszer elmegyek a kozmetikushoz/fodrászhoz/, heti kétszer az edzőterembe/haverokkal sörözni/meccsre. Elkezdek filmklubba, társastáncra járni.
Az utcán, ha valakit koldulni látok, nem haladok el némán mellette, arra gondolva, hogy úgyis alkoholra költené, amit tőlem kap, hanem adok neki, aztán hadd költse, amire akarja. Az ellenségem, ha az utcán szembejönni látom, ellenkező oldalra át nem megyek, hanem a szemébe nézek és köszönök.
A kapcsolatomat a férjemmel/ feleségemmel/ párommal/ szeretőmmel/lányommal/ fiammal/ anyósommal/ apósommal/menyemmel/vejemmel/unokámmal/barátommal rendezem, hiszen ahogy ő, úgy én sem vagyok tökéletes. Fogadom, hogy a lyukas zoknikat ezentúl nem kidobom, hanem megfoltozom, sőt, varrás-tanfolyamra beiratkozom (Vajon létezik még ilyen?!).
Okostelefonom időnként a másik szobában hagyom, legalább két könyvet elolvasok. Vagy négyet. Annál is okosabb TV-nk távirányítóját eldugom, majd az egész családnak azt hazudom, sajnos csontnak nézte a kutyus. (Apropó kutya, őt végre majd minden nap sétálni viszem. A gyerekeket ráveszem, hogy ők vigyék el, mert hát végül is az ő kívánságuk volt.) A hazudozásról ezek után leszokom, kivéve a kegyeseket, azokra rászokom, és ha csak szükséges, bevetem.
Sáros/koszos cipőben a lakásban ezentúl nem mászkálok, legalább naponta/hetente/ kéthetente/havonta egyszer/kétszer /sokszor kiporszívózom.
Halottak napján nagyanyám/nagyapám sírját meglátogatom, elmegyek minden városi ünnepre, ahol hősökről emlékeznek meg. Mások véleményét tiszteletben tartom, nem krv@anyázok, nem agyhalottazok, nem is idiótázok. Na jó, legalábbis nem nyilvánosan. Övön alul nem ütök, sem konkrét, sem átvitt értelemben, akkor sem, ha egyébként jólesne.
Akciós reklámújságokat mindig alaposan átböngészem, hogy a lehető legjobb ajánlatokból részesülhessek, a lehető legtöbbet spórolhassak. Vagy kiírom a postaládámra, hogy “Reklámot nem kérek”, sz@rok a fantasztikus ajánlatokra, meg az egész kapitalizmusra, juszt se fogok minden évben többet fogyasztani. Csak azt veszem meg, amire tényleg szükségem van.
Családtagra/barátra/kollégára/vadigedenre irigykedni nem fogok, sem külső, sem belső tulajdonságára, hiszen úgyis megvan mindenkinek a maga keresztje. A pincében egy éve kiégett égőt kicserélem, a csöpögő kazánhoz szerelőt hívok. Jutalomért, előléptetésért cserébe túlórát nem vállalok, inkább a családdal, a gyerekekkel töltök több időt. A Netflix-előfizetést lemondom, a telómról azt a krv@ időrabló Tiktok-alkalmazást letörlöm. A YouTube-ot is. Nem, azt azért mégsem. De időnként beülök egy kád forró vízbe egy jó könyvvel meg egy pohár pezsgővel.
Amin nem tudok változtatni, azon nem bánkódok, hanem nevetek, mert ha nem nevetnék, akkor is úgy lenne. Gyakorlom a köszönöm és a bocsánat szavak kimondását, és hálás leszek az egyértelmű apróságokért. Az új évben boldogabb leszek!
És ha a fentiekből csak egyet, vagy kettőt sikerül tényleg megvalósítanom, jár egy képzeletbeli vállveregetés – magamnak.
Boldog új évet, Vásárhely, boldog új évet, vásárhelyiek!
Hozzászólások lezárva.