A KSH adatai szerint 7,9% az infláció mértéke januárban. Ez még a decemberi 7,4%-os értéknél is magasabb. Ennél nagyobb inflációt utoljára 2007 augusztusában mértek, akkor 8,3%-ot.
A HVG azt írja, decemberben a nyugdíjas infláció, az idősek fogyasztási szokásai szerint súlyozott mutató 7,4 százalékos volt, jóval nagyobb az 5 százalékos nyugdíjemelésnél. A maginfláció, ami az egyszeri hatások és a gyorsan változó külföldi hatások nélkül számolt mutatóját jelenti, szintén 7,4 százalékosra nőtt a decemberi 6,4-ről, pedig már az is majdnem 20 éves rekordot jelentett, a mostaninál magasabb 2001 decemberében volt utoljára.
Összeszedtek néhány termékcsoportot, vizsgálva a drágulás mértékét:
- Az élelmiszerek ára 10,1 százalékkal nőtt. Az étolajé 33,4, a liszté 31,0, a margariné 21,2, a kenyéré és a baromfihúsé 18-18, a tejtermékeké 17,2, a tejé 16,9, a sajté 15,8, a száraztésztáé 15,1, a péksüteményeké 14,9, a munkahelyi étkezésé 11,3, az éttermi étkezésé 11,2, a cukoré 11,0 százalékkal emelkedett.
- A ruháké 4 százalékkal
- A tartós fogyasztási cikkek ára 7,9 százalékkal nőtt. ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 15,7, a szobabútorokért 13,9, a televíziókért 8,8, a használt személygépkocsikért 8,2 százalékkal kellett többet fizetni.
- A háztartási energia csak 1,2 százalékkal lett drágább, a rezsi befagyasztása miatt csak kevés energiahordozó ára nőtt.
- A szolgáltatások ára 5,2 százalékkal emelkedett. Ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 16,3, a járműjavítás és -karbantartás 10,7 százalékkal került többe.
Később az elemzők és a Magyar Nemzeti Bank sem számított az infláció 2021 novemberében mért értékénél magasabbra, de a decemberi számok után már többen bizonytalanná váltak, ám januárra a legpesszimistábbak is csak 7,6%-kal számoltak.
Azt is írja a portál, hogy a korábbi elemzéseknél úgy számoltak, és helyesen, hogy az áremelkedést hajtó folyamatok továbbra is megmaradtak. A cégek egyre drágábban jutnak hozzá a termékekhez, hiszen sokba kerül az áruszállítás és az energia is – a rezsi befagyasztása csak a lakossági energiaárakat érinti. Erre rátesz egy lapáttal az, hogy a munkaerőköltség egyre nagyobb. Itt öngerjesztő folyamatot láthatunk: ahogy nőnek a bérek és az infláció egyszerre, úgy kell még több fizetést adni a dolgozóknak, hogy megérje a munkahelyükön maradni, viszont ezt a béremelést előbb-utóbb beépítik a cégek az áraikba.
A fizetésekről a KSH még csak a 2021 novemberi számokat tette közzé, akkor 10,1 százalékkal voltak a keresetek magasabbak az egy évvel korábbinál. Azaz a béremelés jelentős részét elviszi az infláció különösen a nem állami dolgozóknál igaz ez, az ő béreik a portál szerint csak 8,8 százalékkal nőttek.
Azt is hozzáteszik azonban, hogy a tendencia világjelenség, az Egyesült Államokban is 40 éves csúcsponton van az infláció mértéke. Az azonban, írják, magyar specialitás az idei helyzetben, hogy a kormány soha nem látott nagyságrendű osztogatásba kezdett a választás előtt.
A terjedelmes cikk kitér arra is, hogy hogyan változtak a befagyasztott termékek árai a 2021. október 15-i árakhoz képest, 2022 január végére, átlagárban:
- a sertéscomb a tavaly októberi 1420 forint után januárban 1440 forintba került,
- a csirkemellfilé ára 1600 forintról 1730-ra változott,
- egy liter étolaj 713 helyett 802 forintba került,
- egy liter 2,8 százalékos UHT tej 265-ről 315 forintra drágult,
- egy kiló kristálycukor októberben 261, januárban már 287 forint volt,
- ugyanennyi finomliszt 203-ról 242 forintra drágult,
- a csirke far-hát ára pedig nincs benne az inflációs mutatóban, annyira kis részét jelenti a magyarok átlagos költéseinek.
A KSH számításai szerint a hét érintett termékre az összes élelmiszerre költött pénz nagyjából nyolcada megy el.
Hozzászólások lezárva.