Az idősebbeket jobban, de azokat is, akik még az aktív életkorban vannak. Főleg a korai sötétedés zavarta meg őket.
Míg szombaton este fél 6 körül ment le a nap, hogy néhány perc múlva már teljes éjszakai sötétség legyen, vasárnap, az óraátállítás miatt már fél 5 után besötétedett. A korai, a telet idéző napszálltát nehezen viselték azok, akiket megkérdeztünk.
– Már 5-kor úgy éreztem, mintha este 10 lenne, majd leragadt a szemem és nem tudtam mit kezdeni magammal. A gyerekeim meg sem érezték, úgy ugráltak odahaza, ahogy szoktak, igaz tudták későig fenn maradhattak, mert ma nem kellett suliba és oviba menni – mondta Katkó Gabriella, aki – hogy ébren maradjon – két kávét is ivott este 6 után. Ennek ellenére reggel csak nagyon nehezen ébredt fel!
Mások is arra panaszkodtak, hogy a délutáni korai sötétség viselte meg őket. Igaz akadt, kivétel.
– Elfelejtettem az óraállítást, így amikor reggel 6-kor felkeltem, majd kisvártatva lementem a boltba, azt még zárva találtam. Igaz, feltűnően kevesen voltak az utcán, ahhoz képest is, hogy máskor már, ha máshol nem, a pékség előtt mindig álldogálnak emberek. És nagyon kevés volt a bicikli is a tram-train megállónál, de ezt betudtam az iskolai szünetnek – sorolta a reggel történéseit Szabó Sándorné Margit néni, aki összefutott egy másik vásárolni akaróval a bolt előtt, s végül ketten derítették ki, hogy az óraátállítás tréfálta meg őket.
Mások is a korai estére panaszkodtak azzal, hogy amikor legutóbb a nyári óraátállítás volt, akkor napokig úgy érezték magukat, mintha feje verték volna őket, azaz megzavarodott a bioritmusuk. Kortól és nemtől függetlenül. Igaz a kisgyerekek nem nagyon érezték meg ezt.
Az óraátállítás nem új dolog, de mára kikopott a haszna
Magyarországon és Európa más országaiban sem újkeletű az óraátállítás, hiszen történt ilyen az első, majd a második világháború idején is. Amikor bevezették, minden alkalommal az energiatakarékosság volt a célja.
Magyarországon 1954 és 1957 között is volt óraátállítás, a munkahelyek esti kapacitási nehézségei feloldása érdekében. 1980-ban újra bevezették, villamosenergia-megtakarítási céllal. Azóta állítjuk évente kétszer óráinkat oda-vissza. Egy 1996-os kormányrendelet is előírja az óraátállítás alkalmazását. Napjainkban világszerte több mint 70 ország váltogatja a nyári és a téli időszámítást (minden év márciusában és októberében).
A 2010-es évekre – a lakosság megváltozott energia-fogyasztása miatt megkérdőjeleződött az óraátállítás gazdasági haszna. Hiszen már nem kezdik a gyári munkát százezrek kora reggel 6-kor, amihez jóval korábban kell felkelni, ami a sötétben az otthoni lámpák felkapcsolásával, azaz áramfogyasztással jár.
Az Európai Tanács elnöke már 2018-ban azt mondta, hogy meg kellene szüntetni az óraátállításokat, de ezt eddig nem sikerült megvalósítani.
Hozzászólások lezárva.