Tizenegy szegedi kutató kapta meg az MTA doktora címet

A szegedi tudósok a legkülönfélébb szakterületekről érkezve kapták meg a legmagasabb hazai tudományos fokozatot.

2023-ban hetvenhét kutató nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet, köztük tizenegy szegedi tudós. Az ünnepélyes avatást az Akadémia 197. közgyűlése előtt tartották meg április 23-án az Országos Széchenyi Könyvtárban.

A szegedi tudományos műhelyekből kikerült újdonsült akadémikusok:

Gál Tamás, az SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének tanszékvezetője,

Horváth Péter, SZTE alumnus, a HUN-REN SZBK Biokémiai Intézet igazgatóje,

Józsa Krisztián, az SZTE BTK Neveléstudományi Intézet, Neveléselméleti Tanszékének intézetvezető-helyettese,

Kasza Péter, az SZTE BTK Klasszika-Filológiai és Neolatin Tanszékének tanszékvezetője,

Kérchy Anna, az SZTE BTK Angol Tanszékének egyetemi tanára,

Kiss Attila, az SZTE BTK Angol Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára,

Lambrev H. Petar, az SZTE Biológia Doktori Iskolájának, az SZTE Fizika Doktori Iskolájának és az SZBK Fotoszintetikus Membrán Munkacsoportjának kutatója,

Pál-Molnár Elemér, az SZTE TTIK Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszékének intézetvezetője,

Papp Balázs, az SZTE Multidiszciplináris Orvostudományok Doktori Iskolájának, az SZTE Biológia Doktori Iskolának kutatója, a HUN-REN SZBK Lendület Számítógépes Rendszerbiológiai Csoport vezetője,

Pusztai Bertalan, az SZTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára,

Szilágyi István, az SZTE TTIK Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszékének és az MTA-SZTE Lendület Biokolloidok Kutatócsoportjának vezetője,

A MTA új doktoraival együtt a címmel, valamint a korábbi – 1995 előtt a „tudomány doktora” címen megszerezhető – fokozattal rendelkező kutatók száma 2023. december 31-én 2572 főt számlált, ebből 2122 férfi és 450 nő.

Hozzászólások lezárva.

A Hódpress sütiket használ a jobb működés érdekében. Rendben!