Aki nyitott szemmel jár, az nem csak a meglehetősen feltűnő munkálat nyomaival szembesül, de más érdekességre is bukkanhat – a kerítésen kívül szemlélődve. A Kossuth tér ezen része hamarosan elkészül, míg a Sarokház előtti részének átépítését jövő nyárra fejezik be, ha minden a tervek szerint megy.
Szerződés szerint szeptember végére, október elejére kell elkészülnie a Kossuth tér Ótemplom körüli részének. A meglévő, kétszeresen is védelem alá került védfal felújítása befejeződött, a templom körül épített sétány és az egykori – még 1899-ben lebontott, – védőfalrészt idéző támfal vörös téglaborítását is megkezdték, s hamarosan a helyükre kerülnek a padok is.
A másik, azaz a Sarokház előtti rész, – mely építése az előző kivitelező miatt megszakadt, – befejezésére kiírt közbeszerzési eljárást a szegedi Ferroép nyerte el nettó 106 millió forintért. Márki-Zay Péter polgármester elmondta, most a pályázat hiánypótlása zajlik, ha ez megtörténik, szerződést kötnek a céggel, s a munkálatok jövő nyáron be is fejeződhetnek. Hozzátette, valószínű, hogy a tér ezen részére szárazságtűrő növényeket telepítenek majd.
Egy kis védfaltörténet
Az 1741-ben emelt építményt fennállása óta senki sem kímélte, bontott rajta az egyház, de az egykori városi tanács is, mely 1961-ben kártalanítás nélkül vette el a területet. Ez utóbbi alaposan átrendezte a Kossuth tér és környezetének ezen részét.
Az ótemplom köré gróf Károlyi Sándor, Hódmezővásárhely akkori földesura többszöri figyelmeztetése után, az ismételten fenyegető háborús veszély miatt építették eleink a 104 öl hosszú, körülbelül 3,1 méter magas, 78 centi széles befelé szélesedő lőrésekkel ellátott védfalat, melyet eredetileg 43 oszloppal erősítettek meg.
Az ótemplomi védfalnak a templom főbejáratával szemben, a nyugati oldalon erős gerendából készült, megvasalt, kétszárnyú kapuja volt. A déli és az északi oldalon egy-egy kisebb kaput alakítottak ki.
Arról nem találtunk feljegyzést, hogy a védfal hányszor óvta meg a vásárhelyieket a fosztogató csőcseléktől, vagy a katonáktól, de az biztos, hogy jóval a kiegyezés után már az egyház is fölöslegesnek tartotta.
A templomi védfalat 1889-ig többször renoválták, de ebben az esztendőben lebontották az északi és a nyugati falszakaszt. A református egyház 1890-re ezek helyére építtette meg a Bazársort, amit 1961-ben már a városi tanács bontatott el, a hivatalos indoklás szerint azok rendkívül rossz műszaki állapota miatt. A templomi védfallal egy időben épült a templomkert dél-nyugati sarkán a népi barokk stílusú magtár, amit a párbérben beszedett gabona raktározására szolgált – olvasható az ótemplom historia domusában.
A védfal megmaradt egy részéhez az – akkor Szántó Kovács Jánosról elnevezett, – mai nevén Cseresnyés kollégium épületének emelésekor nyúltak. Akkor a bontást helyreállítás követte, a falszakasz végül a kollégiumi épület alatt megmaradt. A mai Andrássy utcai szerviz felőli részén akkor már csak a védfal romjai voltak. Ezt utóbb helyreállították, nem függetlenül a kollégium és a Kossuth tér 7. számú (a Sarokház cukrászdának is helyt adó) ház építésétől. A védfal és ezen épület között egyébként ma is létezik egy kapu.
Igaz, azt csak néhány évtizede használhatta földi halandó, ugyanis sokáig egy vaskapu zárta el a köz elől, mely kulcsát a mindenkori ótemplomi lelkész őrizte.
A városi tanács nem állt meg a Kossuth tér a hatvanas években megkezdett rendezésével, hiszen valamikor a ’70-es és ’80-as évek fordulóján kisajátította és lebontatta az Oldalkosár utca és a Szőnyi utca sarkán, közvetlen a Cseresnyés (akkor Szántó Kovács János Kollégium) épülete mellett álló lelkészlakot, mely utolsó lakója a közemlékezet szerint Rapcsák Péter lelkész volt. A gyülekezet – a korabeli köztudat szerint – cserébe akkor kapta meg Zrínyi utca 5. szám alatti épületet.
Hozzászólások lezárva.