Tavaly már 38 pillangófaj települt a vásárhelyi Rotary-sétányhoz

Szalai Tünde Vásárhelyen él, szakmáját tekintve magyartanár a helyi Varga Tamás Általános Iskolában. Amikor megépült közvetlenül a házuk mellett a Rotary-sétány, egyre többet sétált ott, és elkezdte megfigyelni az ott élő pillangókat. Megfigyeléseiről azóta nemcsak abszolút precíz nyilvántartást vezet, de csodálatos fotókat is készít az egyre gyarapodó lepke- és pillangófajokról.

Tündével egy cukrászdában találkoztam, ahol arról mesélt nekem, hogyan csöppent magyartanárként a pillangók témájába, mi motiválja, és tulajdonképpen mit, hogyan figyel meg pontosan. Végül meggyőződhettem: biológiatanárok sem tudhatnának többet arról a témakörről, amibe ő három év alatt mélyre ásta magát: a városunkban, és különösen a Rotary-sétány növényvilága között élő lepke- és pillangófajokról.

Hogyan kerültél bele ebbe a történetbe?

Ott lakunk mellette, a Kőfal mellett. Ha kinézek az ablakon, pont ezt látom. Olyan, mintha egy nagy kertünk lenne. Tavasztól késő őszig lehet ott gyönyörködni a virágokban, amíg a fagyok be nem jönnek. Ez pedig odavonzza a mindenféle rovarokat.

Hogyan kezdtél pillangókat fotózni?

Tagja vagyok a Lucien Hervé fotóklubnak. Először mindenfélét fényképeztem, családról, utazásról, a városról is nagyon sok képem van. A fotóklubban azt láttam, mindenki specializálódik valamire. Az egyik madarakat, másikuk eseményeket, a harmadik portrékat fotóz. Én a természetfotózás felé közeledtem. A pillangók felé az adta a következő lépést, hogy Máté Bencének, aki most már világhírű természetfotós, volt tavalyelőtt Szegeden egy kiállítása, ahol az egyik paravánon az állt, hogy létrehozott az interneten egy „Fajbook” nevű virtuális albumra egy felhívást: ide bárki feltöltheti a saját állatképeit. Különböző kategóriák vannak, elkezdtem a saját állatképeimet feltölteni. Ami láthatóan hiányzott, azt pedig elkezdtem keresgélni. Lepkeképeim voltak, de innen láttam, milyen sokféle létezik még. Ezután kezdtem el őket célirányosan fényképezni. Amikor elkészült a sétány, nagyon jó dolgom lett, mert ott most már nagyon sokféle van.

Csak fotózod őket, vagy meg is figyeled?

Most már elég sokat tanultam róluk, és vettem egy határozókönyvet is. Két internetes adatbázisba is fel szoktam tölteni a képeket. Az adatokat pedig le is jegyzetelem egy füzetbe.

Honnan tudod, hogy pont 38 faj él itt?

Megszámoltam, beazonosítottam, lejegyzeteltem. Tavaly ennyi volt és tavalyelőtt is körülbelül ennyi, de nem pont ugyanazok. Van olyan faj, ami tavaly nem volt, de tavalyelőtt igen. És vannak újabbak, amelyekkel eddig nem találkoztam.

Milyen különleges lepkefajok élnek itt?

Tavaly az év lepkéje volt a fecskefarkú pillangó. Itt egy sem volt belőlük 2023-ban, de 2022-ben legalább háromszor láttam. Tavalyelőtt volt itt kis rókalepke, amely nagyon ritka, természetvédelmi értéke 50 ezer forint: tavalyelőtt kétszer, tavaly egyszer sem volt. Tavaly viszont előjött a déli boglárka, meg a vérpettyes medvelepke, ezek előtte nem voltak. A klímaváltozás is nyomonkövethető rajtuk.

Ezt hogy érted, milyen jeleit tapasztalod ennek?

Például a déli boglárka is mediterrán lepke, a melegebb nyarakkal följebb jön, és lehet, hogy tovább is van itt. Ősszel, novemberben is láttam már lepkéket, ami régen nem volt jellemző. Füzetembe felírom, melyik nap mit találok, hány darabot, mert az adatbázisba így kell feltölteni: hol találtam (GPS-koordinátákkal), hány darabot, milyen fajtát.

Hogy képzeljük el, tavasszal, nyáron lemégy a sétányra, és órákig ott vagy, pillangókat, lepkéket figyelve?

Van olyan, hogy csak teszek egy sétát. Elindulok a házunktól a sétány végéig, oda és vissza. Most már hosszabbítás is van a Hősök tere felé – a kis medencénél (szökőkútnál – szerk. megj.) már meg is jelentek a pillangók. Azt tapasztalom, hogy dél körül a legaktívabbak, akkor van a legtöbb. 11 fok alatt nem repülnek, amikor pedig nagyon meleg van, elevenen röpködnek, keresik a párjukat. Nagyon sokat tanultam, mióta elkezdtem ezzel hobbiszinten foglalkozni.

Tudod-e, hogy korábban hány lepkefaj lehetett erre?

Biztos, hogy kevesebb, de nem tudom, konkrétan mennyi. Három éve foglalkozom a témával, azóta látom, mennyi van.

Mi lehet az oka, hogy ennyi lepkefaj él a sétányon?

Jönnek a virágokra! Az is érdekes, hogy vannak virágok, amiket jobban szeretnek. Például a verbéna az egyik kedvencük, de szeretik a levendulát, és a zsályát is. A lila virágokat valahogy előnyben részesítik, de persze a többire is szállnak. Tavalyelőtt nagyon nagy szárazság volt. A város körül minden kiszáradt, itt pedig ugye locsolták a virágokat, a virágillatot pedig a lepkék nagyon messziről megérzik. Lehet, ezért jöttek be jobban a városba. Tavaly viszont, amikor több eső volt, az eredeti élőhelyükön több zöld növény, virág volt, lehet, emiatt nem jöttek beljebb annyian.

Milyen jelentősége lehet annak, hogy itt ennyi pillangó, lepkefaj él, miért lehet ez nekünk, embereknek jó?

Sokan szeretik őket, mert esztétikusak. Azt látom, hogy sokan jönnek ide sétálni, leülnek a padokra – nagyon jó, hogy vannak! – szülők gyerekekkel, nézik a pillangókat, a rovarhotelt, elolvassák a táblákat. De a lepkék a méhek mellett beporzók is, tehát hasznosak! Ezenkívül természetvédelmi értékük is van. Sőt, fiatal párok esküvői fotózásra járnak ide. Nem csoda, nagyon szép, esztétikus, nyugodt környezet. Belvárosban van, mégis csendes és nyugodt. Én ezért is szeretek itt lakni!

A cikkben szereplő fotók mind Szalai Tünde munkái. Aki szeretne több képet is látni az itteni pillangókról, illetve a sétányról, annak érdemes csatlakozni a Rotary-liget Hódmezővásárhely Facebook-csoporthoz.