A Lázár-érából megismert építményadókat a fideszes képviselők is elutasították; nem lesz kommunális adó sem, amit Makón alkalmaznak; a földadót azok fizethetik, akik 4 hektárnál nagyobb területet adnak bérbe. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta, hogy az ebből befolyó összeg, nagyjából 80 millió forint, szociális támogásként hasznosuljon.
A vita előtt Kurucz Roland, a Közgazdasági Iroda vezetője ismertette: jövőre az önkormányzat működése 2-3 milliárd forinttal nőhet és jelentős segélyigény jelentkezhet a lakosság részéről. Hogy ezt a város teljesíteni tudja, növelni kell a bevételt. Az eredeti előterjesztés szerint megszűnik a magánszemélyek építményadójának mentessége, a vállalkozóké nőni fog, a kommuninális adó 11 ezer forint lesz, a mezőgazdasági földterületekre adót vetnek ki. Utóbbinál lényegében a bérbeadást terheli a földadó.
Benkő Zsolt arról beszélt, ezt a bérlők át fogják hárítani. Ellenezte, mert szerinte nem azokat kellene adóztatni, akiknek van néhány hektár földje.
Márki-Zay Péter feltette a kérdést: ha a kormány nem segít a rászorulóknak, akkor az önkormányzat se tegye? Elmondta, hogy száz településen van ilyen adó, maga a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke javasolta, hogy az önkormányzatok vezessék be. A polgármester szerint jelentéktelen összegről van szó és nem fogják áthárítani.
Kis Andrea felolvasta Krupiczer Ferenc levelét, aki betegség miatt nem volt jelen. Azt írta, ilyen helyzetben nem lehet új adókat kivetni, ne rontsuk a helyzetet, ha már a kormány sem segít. Kis Andrea ezt követően saját véleményét osztotta meg. Bírálta a fideszes képviselőket is, akik aggódnak a szegényekért, miközben a pártjuk politikája miatt mennek tönkre az emberek. Elfogadhatatlannak tartotta azt is, hogy a támogatásokat adókkal szeretnék biztosítani. Azt javasolta, az önkormányzat vizsgálja felül a nem kötelező feladatokat és a szociális támogatás ne legyen ehhez az adóbevételhez kötve.
A polgármester kifejtette, ha az önkormányzat nyáron csődbe menne, egy csődbiztos semmit nem fizetne ki. Így, összevonva viszont garantálva van a támogatás kiutalása a rászorulóknak. Szerinte nem az éhezőktől veszik el a pénzt, hanem akiknek hektáronként 30-40 ezer forinttal nőtt a bevétele, ez 1-2 ezer földtulajdonost érinthet. Úgy vélte, ha lesz is szegény ember az adózottak között, most az önkormányzati rezsitámogatással többet kapnak vissza.
Cseri Tamás annyit tett hozzá, hogy az érintetteknek éves szinten nőtt 30-40 ezer forinttal a bevétele, nem havonta. Kis Andrea szerint sok a nyugdíjas, aki örökölt kisebb földeket és azt adja bérbe. Fejes Péter úgy vélte, egy dolgot kell eldönteni, hogy akarnak-e segíteni a rászorulóknak a városban, vagy sem. Szerinte csak akkor van értelme az adónak, ha van konkrét cél, az pedig most jelen van. Lőkösné Nagy Sarolta abban bízott, ez nem kőbe vésett törvény, csak átmenetileg döntenek az adók módosításáról. A polgármester sem támogatná örökké, ha elmúlik a ,,kormány okozta” válság, akkor nem indokoltak az adónemek.
A vitában érintették még az inflációt, a vakcinabeszerzéseket, a lélegeztetőgépeket, az információ forrásokat, a korrupciót, Gyurcsányt, a 13. havi nyugdíjat és volt személyeskedés is, amiktől megkímélnénk az olvasókat.
Így szavaztak
A Lázár János idejéből megismert lakossági építményadó visszaállítását 14 nemmel elutasították, akárcsak a vállalkozók építményadóját. Nem lesz a magánszemélyeknek kommunális adója sem.
A földadónál Kis Andrea módosítáját, miszerint 10 hektár legyen a limit, 12 nemmel és 2 igennel nem támogatták. A 4 hektárra emelést 8 igen, 5 nemmel, 1 tartózkodással elfogadták, vagyis az ez alattiak mentesülnek a fizetés alól. Nagyjából 80 millió forint bevétel jön ebből így. A földadó kivetését a végső szavazásnál 8 igen, 6 nemmel elfogadták.
Az eseti támogatásról szóló rendeletet szerette volna levenni a napirendről Kis Andrea további kidolgozás miatt, azonban ezt 5 igennel, 7 nemmel nem támogatták. A végső szavazásnál egyhangúlag elfogadták a támogatási rendelet megalkotását.
Hozzászólások lezárva.