– Vásárhelyhez Csohány sosem lett hűtlen, és nemcsak kapott, de adott is a városnak – emelte ki a vasárnap délben, a Tornyai múzeumban rendezett Csohány 100 – Csohány Kálmán és Vásárhely kiállításon Ibos Éva művészettörténész.
– Olyan közszeretetben álló társasági ember emléke előtt, mint Csohány Kálmán volt, aki mindenkivel megtalálta a szót, nem is tudnánk méltóbban tisztelegni, mint egy közösségi kiállítással – mondta a város nevében tartott köszöntőjében Gyöngyösi Ferenc alpolgármester, a vasárnap délben a Tornyai János Múzeumban megnyílt Csohány 100 – Csohány Kálmán és Vásárhely kiállításon.
– Ha azt mondjuk, hogy Csohány Kálmán ezer szállal kötődött Vásárhelyhez, az nem csak egy szólam, mert nemcsak a szakmai lehetőségek vonzották, de a város része lett a magánéletének is, hiszen a felesége idevaló volt. Mialatt itt tartózkodott, számos barátra tett szert. És nemcsak a művésztársak, de a város lakói között is – mondta tárlatnyitójában Ibos Éva művészettörténész. – Ez utóbbi egyik legbravúrosabb példája az a rajzsorozat, mely az Üzenet a Bandula kocsmából címet viseli. Ezeken a rajzokon egy kis kocsmaszociológiai sorozat született a hely miliőjéről, illetve a vendégekről. Akiket hol karikaturisztikus röntgenszemmel, hol együttérző szimpátiával ábrázolt – említette a városhoz való kötődéséének egyik példáját.
Csohány Kálmán Vásárhelyen kollégái közül Kohán Györggyel került a legszorosabb barátságba. A Porcelángyár kapuját pedig Kajári Gyula tárta ki előtte, így egy új műfajjal – a fénylő mázak világával -ismerkedhetett meg.
– Vásárhelyhez Csohány sosem lett hűtlen, és nemcsak kapott, de adott is a városnak – emelte ki Ibos Éva, aki azt is elmondta, a jelenlegi kiállítást nem a múzeumi gyűjteményből állították össze, hanem magánszemélyek és a grafikusművész családja adták össze.
– Ezek a képek azért készültek, hogy a falon lógjanak és ne valamilyen raktárban porosodjanak. Az egy élmény és eredmény, hogy olyan képek kerültek erre a kiállításra, melyek lakások falain voltak eddig. Ennél jobbat nem tudunk elképzelni – mondta ifj. Csohány Kálmán. A grafikusművész fia azt is elárulta, hogy annak idején egész nyarakat töltöttek el a a nagymama Nagy Sándor utcai házában. Így a gyerekkori élményei közé tartozik a Népkert és a strand, illetve azok az utcabeliek is, akikhez úgy mentek be, mintha ott is otthon lennének.- Annak a mintegy 20 képeknek a jelentős része, amelyet erre a kiállításra mi hoztunk el, eddig a szekrényben volt, lévén a falainkra már nem fértek fel. A Pásztón a napokban nyílt tárlatra kilencvenet adtunk – mondta. Hozzátette: nagy élményt jelentett számára, hogy annak idején a művészeti élet számos alakja fordult meg a lakásukban és hallhatták is, hogy azok édesapjával miről beszélgetnek. – Más gyerekeknek az jelentett nagy élményt, hogy a tyúkokat hajkurászták a kertben. Mi ezt a vásárhelyi nagymamánál tehettük meg – mondta.
– Nagyon sok képe és kerámiája van a birtokunkban, nem véletlen, hiszen az én édesanyám és az ő felesége, Klárika testvérek voltak. Nagyon sokat voltak a Nagy Sándor utcai házunkban, ahol laktak is egy ideig, majd elkerültek Budapestre – avatott be a rokoni szálakba Nemes Imre. – Kálmán bácsit ide kötötte Mártély hangulata, Kohán és Kajári jelenléte is. Amikor a feleségemmel Pesten összeházasodtunk, Kálmán bácsi nagy örömmel vitt bennünket színházakba, szórakozóhelyekre -ami óriási élményt jelentett számunkra. A másik élmény az, hogy óriási szellemi potenciált lehetett kapni azoktól a művészemberektől, akikkel barátságot tartott – tette hozzá.
A megnyitón közreműködött a Kossuth- és Liszt-díjas Sipos Mihály, a Muzsikás Együttes prímása és felesége, Kardos Mária népzenész.
A tárlat április közepéig látogatható a Tornyai János Múzeumban.
Hozzászólások lezárva.