Szijjártó Péter: az oroszok bevonása a Nemzeti Kártya-programba nem jelent biztonsági kockázatot

A külügyminiszter szerint semmilyen gondot nem jelent az orosz és belarusz állampolgárok bevonása a Nemzeti Kártya-programba.

Szijjártó Péter azután írt erről közösségi oldalán, hogy felmerült, a schengeni övezet szempontjából biztonsági kockázatot jelenthet az érintett állampolgárok érkezése. A külügyminiszter ezt azzal igyekezett cáfolni, hogy az országba való belépéshez és az itt tartózkodáshoz az oroszoknak és belaruszoknak továbbra is átfogó ellenőrzésen kell átesniük.

A politikus úgy látja, az észak-európai és balti politikusok „hazugsághadjáratot” folytatnak Magyarországgal szemben. „Minden ezzel ellentétes állítása a háborúpártiságtól elvakult észak-európai és balti kollégáknak színtiszta hazugság” – jegyezte meg Szijjártó Péter.

Azok, akik nem uniós állampolgárként szeretnének Magyarországon munkát vállalni, többnyire tartózkodási engedélyt vagy Nemzeti Kártyát tudnak igényelni. Az iratot tudták korábban kérni ukrán és szerb vendégmunkások is, július 8-ától pedig összesen nyolc országból érkezők, köztük oroszok és belaruszok is igénybe vehetik. Az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber jelentős biztonsági kockázatnak nevezte a program kiterjesztését és a balti államok is aggodalmuknak adtak hangot. Az Európai Bizottság belügyi biztosa levélben kért tájékoztatást Pintér Sándor belügyminisztertől arra vonatkozólag, miként akadályozzák meg orosz kémek belépését az országba.

Orbán Viktor július elején járt Moszkvában, ezután nem sokkal jelent meg a rendelet a kártyaprogram kibővítéséről. A Telex a múlt héten azt írta, a kormány ezzel tett egy gesztust Vlagyimir Putyin irányába. Rácz András biztonságpolitikai szakértő viszont a lapnak azt mondta, önmagában a Nemzeti Kártya-program nem jelent új biztonsági kockázatot, az ugyanis már így is benne van a rendszerben. A program pedig nem nyitotta annyival szélesebbre a kaput a potenciális orosz kémek előtt, mint amennyire az már korábban is nyitva volt. Az orosz fél elutasítja ugyanis a biometrikus útleveleket, így hamis okmányok esetén nem igazán lehet megállapítani, az érkező esetleges hírszerző más néven belépett-e már az Európai Unióba, volt-e már vele szemben eljárás és utasították-e már ki bármilyen okból.