A Szent István szobornál tartotta Hódmezővásárhely önkormányzata megemlékezését az államalapítás alkalmából. Márki-Zay Péter polgármester elmondta, Szent István legfőbb öröksége és üzenete, hogy a magyar egy keresztény és Európához tartozó nemzet. A keresztény vallás azonban a szolidaritást is jelenti. Hódmezővásárhely évtizedek óta szolidáris a kisebbségekkel, a másfajta emberekkel. Ennek nem csak hogy így kell maradnia, de reményét fejezte ki, hogy az egész országban ez a gondolkodás és nézet lesz az általános. A megemlékezés végén Száva Szabolcs plébániai kormányzó végezte el a kenyéráldást.
Amikor Szent István felvette a kereszténységet, akkor Európa mellett kötelezte el magát, és ez a hagyomány azóta is fontos a magyaroknak, mondta a polgármester ünnepi beszédében. De emellett fontos része a magyarságnak a magyar kultúra, az oktatás, amely a felemelkedés egyik lehetősége. Hódmezővásárhely igyekszik segíteni az itt lakókat abban, hogy a tehetségüket tuják kamatoztatni, tette hozzá. Szintén Szent István öröksége kapcsán fontos, hogy a magyar államszervezésben is a szolidaritásnak kell az elsődlegesnek lennie.
Márki-Zay Péter ünnepi beszédében kiemelte, hogy Hódmezővásárhely évtizedek óta egy toleráns és befogadó város, ahol a szerencsétlenebb sorsú, vagy pusztán más emberek háta mögött nem összesúgnak, nem kiközösítik őket, hanem befogadják. E magatartási minta továbbra is Hódmezővásárhely része kell, hogy maradjon, de egyben fontos az is, hogy általánossá váljon az egész országban. A szolidaritás is fontos keresztény érték, ami még az államszocializmus idejében is jellemezte a magyar embereket.
A magyar nép, mivel Európához csatlakozott, ezért az európai demokrácia értékeit is elfogadta, emelte ki, úgy mint a szólásszabadság, a sajtószabadság, a szolidaritás és a jogállamiság. Európa gazdasági és jóléti szempontból is a világ vezetői között van, még hogyha vannak más részei a világnak, ahol nagyobb a fejlődés. A magyarok azonban, ha jobb élet reményében elhagyják az országot, nem Oroszországba vagy Kínába mennek, hanem Nyugat-Európába. Sajnos ma már minden hatodik magyar külföldön születik, és nem is biztos, hogy ők valaha magyaroknak fogják magukat érezni, hazajönni Magyarországra.
A szocializmus után Magyarország ismét Európát választotta mintegy 30 évvel ezelőtt. Márki-Zay Péter arra kérte a hallgatóságot: ne térjünk le erről, a lényegileg Szent István-i útról, maradjunk büszkén magyarok, keresztények, európaiak.
Az ünnepi beszéd után Száva Szabolcs atya, plébániai kormányzó végezte el a kenyéráldást, majd a Szent István Király Plébániában ünnepi szentmisét hallgathattak meg az érdeklődők.
Tekintsék meg a helyszínen, valamint előtte a Zászlófelvonáson készült képgalériánkat:
Hozzászólások lezárva.