Ez a lakosok számának csökkenése miatt vált szükségessé, ahogy az a Nemzeti Választási Iroda (NVI) közleményéből kiderül. Hasonlóan járt több másik vidéki nagyváros is, ahol szintén meg kell szüntetni egyéni választókerületeket a lakosságszám csökkenése miatt.
A szeptember eleji lakosságszám-adatokat a Belügyminisztérium küldi el az NVI-nek, akik továbbítják az adatokat a helyi és területi választási irodák vezetőinek, azaz a jegyzőknek. Ők pedig ez alapján október végéig hivatalosan is meghatározzák a jövő évi önkormányzati választás után felálló képviselő-testületek létszámát.
A tízezer fő alatti településeken egyéni listás rendszer van, ez azt jelenti, hogy a választók annyi jelöltet jelölhetnek be a szavazólapon, ahány tagja van a képviselő-testületnek. A tízezer fő feletti településeken pedig a képviselő-testület nagy részét egyéni választókerületekben választják meg, a kisebbik része pedig kompenzációs listáról jut mandátumhoz.
Hét vidéki nagyvárosban olyan mértékben csökkent a lakosság száma a 2019-es választáshoz képest, hogy a jegyzőknek a törvény alapján meg kell szüntetniük választókerületeket. A Választási Földrajz facebook-oldal kigyűjtötte, hol milyen változás lép életbe. Ez alapján
- Szegeden 20-ról 19-re,
- Miskolcon 19-ről 18-ra,
- Pécsen 18-ról 17-re,
- Győrben 16-ról 15-re,
- Szombathelyen 14-ről 12-re,
- Egerben 12-ről 10-re,
- Kazincbarcikán pedig 10-ről 8-ra
csökken az egyéni választókerületek száma, így kisebbek lesznek a jövő októberben felálló új képviselő-testületek is ezekben a városokban.
Csupán néhány kisebb település szolgáltat ellenpéldát: ezekben listás választásról egyéni választókerületire változik a rendszer, mert 10 ezer fölé emelkedett a lakosok száma. Ilyen például Csömör, Balatonalmádi, Ócsa, illetve Tárnok.
(Forrás: szegeder.hu)
Borítókép: Jövőre már kevesebben fognak a szegedi közgyűlésben ülni
Hozzászólások lezárva.