Mit akar és miért küzd Lázár? Ezzel a nagybetűs felirattal jelent meg szórólap, a nemzetgyűlési választások előtti kampányban, száz évvel ezelőtt, amikor az akkori egységes párt 2/3-ot ért el a parlamentben, s tíz évig Bethlen István lett a miniszterelnök – hangzott el az immár 44. alkalommal megrendezett levéltári napon, a vásárhelyi levéltárban.
A május 28-i nemzetgyűlési választáson akkor csak a 24 év feletti, legalább 4 elemit végzett férfiak, illetve a 30 évnél idősebb, legalább 6 elemit végzett nők szavazhattak.
– Úgy döntöttünk, hogy a levéltári napok keretében az 1922-es választásról emlékezünk meg. Ennek kétféle aktualitása is van, hiszen idén tavasszal voltak az országgyűlési választások, illetve a száz évvel ezelőtt is számos érdekességgel bírt – mondta Presztóczki Zoltán osztályvezető, főlevéltáros. Hozzátette: a vásárhelyi levéltárban is kerültek elő a nemzetgyűléssel kapcsolatos plakátok, illetve az egykori polgármesteri hivatallal váltott levelek.
– A ’22-es választáson két miniszterelnök is indult: Bethlen István gróf, aki 1920-ban úgy nyert egyhangúlag, hogy az egyetlen ellenfele nem tudta időben összegyűjteni a szükséges ajánlásokat. A másik jelölt P. Ábrahám Dezső volt, aki 1919 augusztus és szeptember között miniszterelnök volt a szegedi ellenforradalmi kormányban. Az ő időszakában nevezték ki a nemzeti hadsereg vezetőjévé Horthy Miklóst, aki később teljesen mellőzte őt. A ’22-es választáson az első fasiszta fajvédő politikusok egyikeként Vásárhelyen indult Budaváry László, korábbi nemzetgyűlési képviselő, aki ugyan összegyűjtötte a szükséges ajánlásokat, de nem jutott mandátumhoz, azaz a vásárhelyiek nem voltak vevők a fajvédelemre. Viszont száz éve lett először baloldali képviselője Vásárhelynek: Szeder Ferenc révén. De Szeder Békéscsabán is győzött, ezért pártja döntése alapján lemondott a vásárhelyiről. Vásárhelyen titkos, míg Békéscsabán nyílt szavazáson nyert, s pártja ez utóbbit tartotta értékesnek. A szeptemberi pótválasztás első fordulójában már a szociáldemokrata Takács József nyert, de nem lett meg az ötven százaléka. Az emiatt rendezett második fordulón a három jobboldali ellenjelölt közül kettő visszalépett Kun Béla javára, így végül Kun nyert mandátumot, aki ezzel 17 évre visszakerült az országos politikába – sorolta az érdekességét, s világított rá, hogy a választási küzdelemben nincs új a nap alatt.
A rendezvényt Sípos József egyetemi tanár emlékének ajánlották, aki maga is kutatta az 1920-as évek elejének politikatörténetét, s foglalkozott Bethlen kétharmadával, s leírta, hogyan szervezte meg az egységes pártot, s hogyan biztosította a többséget a maga és a pártja számára.
Az érdeklődők meghallgathatták Herczeg Sándor politológus: Az 1922-es nemzetigyűlési választások fontosabb országos sajátosságai, Zeman Ferenc levéltáros: A hódmezővásárhelyi nemzetgyűlési választások 1922-ben. A rendes és időközi választás eredményei, tanulságai, illetve Presztóczki Zoltán: Mi történt velük? Az1922-es nemzetgyűlési választások győzteseinek és néhány jelöltjének egyéni sorsa című előadásokat.
Hozzászólások lezárva.