Szarvastól Röszkéig tartott idén az Egy vérből vagyunk jótékonysági futás

Szarvastól – Budapesten és Kecskeméten át – Röszkéig futottak idén az Egy vérből vagyunk jótékonysági futás résztvevői, hogy felhívják a figyelmet a nemzeti összetartozás és a véradás fontosságára.

Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára – aki maga is teljesítette a táv utolsó részét – a rendezvény csütörtöki sajtótájékoztatóján kifejtette, ez az esztendő a nemzeti összetartozás és az erős magyar közösségek éve. A nemzet családokból és kisebb közösségekből áll össze, és a futók közössége ezek egyike – fogalmazott.

A politikus elmondta, az Egy vérből vagyunk jótékonysági futás tavaly az Ungvárhoz közeli Rát község Szent Mihály Gyermekotthonának és az ottani kápolna építésére gyűjtött támogatásokat. Idén a délvidéki Muzslyán működő Emmausz fiúkollégiumnak adományoznak sporteszközöket.

A 2002 óta működő kollégium nemcsak oktatási, hanem a bánáti magyarság megmaradását segítő kulturális központ is. A nemzeti jelentőségű intézménynek számító fiúkollégiumnak a magyar kormány állandó működési támogatást biztosít, néhány éve a szomszédságában pedig hazai forrásból sikerült sportcsarnokot építeni – tudatta az államtitkár.   

 Gui Angéla főszervező közölte,

a jótékonyság futás vasárnap indult a történelmi Magyarország középpontjából, Szarvasról. A járványhelyzet miatt a tervezett táv utolsó, 150 kilométeres délvidéki szakaszát azonban nem tudják megtenni, így az idei futás Röszkén véget ér. Hangsúlyozta ugyanakkor, hisz abban, hogy ha száz évvel ezelőtt a határmódosítások nem szakították el az anyaországi magyarságot határon túli nemzettársaitól, akkor a vírus sem tudja.

A koronavírus mindenki életét megváltoztatta, három dolgot azonban a járványidőszakban sem tilos megtenni: lehet vért adni, futni és segíteni másokon. A véradás most különösen fontos, hiszen a járvány első hulláma alatt harminc százalékkal csökkent a begyűjtött vér mennyisége – jelezte.

Stojan Kalapis szalézi szerzetes, az Emmausz fiúkollégium alapítója elmondta, hogy negyven – elsősorban a délvidéki szórványból érkező, magyar nyelvű oktatási intézményben tanuló fiút nevelnek Nagybecskereken.

MTI