A 2024/25-ös tanév első félévének utolsó hetében a Cseresnyés Kollégium nevelőtestülete meghitt hangulatú megemlékezéssel búcsúztatta a nyugdíjba vonuló Szalkai Lászlót, a kollégium nevelőtanárát, egykori igazgatóját.
Szalkai László a Bethlen Gábor Gimnáziumban érettségizett, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatta tanulmányait, ahol magyar-népművelés-finnugor szakon diplomázott. A bölcsészeti tudományokban találta meg küldetését: nem csupán tanítani, hanem formálni, alakítani, és ami a legfontosabb, felemelni akarta azokat, akik rá voltak bízva.
Elsőként a Szikáncsi Általános Iskolában dolgozott – talán először ekkor látta meg igazán, hogy a nevelés nem egyszerű tanítás, hanem a lélek formálása. Itt bontakozott ki pedagógiai érzékenysége, a hátrányos helyzetű tanulók támogatásával egyengette a jövő nemzedékének útját. Élete fordulópontját jelentette, amikor a Cseresnyés Kollégiumba került nevelőtanárként. Hamar kiderült, hogy több egyszerű tanítónál: a diákokat nemcsak tudással ajándékozta meg, hanem élettel, hittel és önbizalommal.
A rendszerváltás éveiben az első szabadon választott közgyűlés képviselőjeként a kulturális és oktatási bizottság tagjaként dolgozott, és ez a munka lehetőséget biztosított számára, hogy az oktatási rendszer strukturális kérdéseiben is mélyebb tapasztalatokat szerezzen.
1993-ban a kollégium igazgatójává választották. Szociológiai felmérésekre alapozva kidolgozott programjának egyik fő célja a hátrányos helyzetű vidéki tanulók felzárkóztatása volt. Ennek érdekében a kultúra eszközével kívánta tágítani a diákok látókörét, gazdagítani személyiségüket. Elképzelése szerint a kultúra az a terület, amely leginkább segítségére lehet a tanulók felzárkóztatásának. A hátrányos helyzetű gyerekeket felkarolta, a külhoni diákokat integrálta, miközben mindig ügyelt arra, hogy megőrizzék gyökereiket.
Az általa megálmodott programok, mint a Teabár rendezvénysorozat, a Cseresnyés Galéria és az EDÜ sikerei nemcsak a kollégium, hanem az egész város kulturális életét gazdagították. A Teabárban fellépő művészek, zenészek, előadók a szépséget hozták el, a művészetet, a Cseresnyés Galéria több mint száz kiállítása pedig több mint száz ajtót nyitott a világra.
1993-tól 2004-ig vezette az intézményt. Igazgatói megbízatásának lejárta után változatlan alázattal és elkötelezettséggel folytatta nevelői munkáját, mindig szem előtt tartva a diákok egyéni fejlődését és boldogulását. Türelemmel és empátiával támogatta őket abban, hogy megtalálják helyüket az életben, és sikeres, tisztességes emberekké váljanak. Emellett továbbra is aktívan vezette a Dr. Sipka Sándor Kollégiumi Kulturális Alapítványt, amelynek keretében számos kulturális és közösségépítő programot valósított meg, hozzájárulva a tanulók szellemi és lelki gyarapodásához, miközben az intézmény és a város kulturális életét is gazdagította.
Pályája során mindig hű maradt hivatásához; vezetőként, pedagógusként és közéleti szereplőként egyaránt példaértékű teljesítményt nyújtott. Életműve a nevelés és közösségépítés példaértékű modellje, tevékenysége túlmutat a pedagógiai munkán, hiszen a helyi közösség, a kultúra és az oktatás szervezésében is maradandót alkotott. A kollégium dolgozói és diákjai köszönik az áldozatos, kiváló munkát munkát, vidám, nyugodt és békés nyugdíjas éveket kívánnak – írta portálunknak küldött levelében Vig Áron kollégiumvezető.
Hozzászólások lezárva.