Egy közös listát és miniszterelnök-jelöltet akar Szabó Sándor – erről az MSZP-s országgyűlési képviselő a párt mai, hódmezővásárhelyi sajtótájékoztatóján beszélt. A párt Csongrád megyei szervezete a márciusi kongresszusra készül a ma tartott elnökségi ülésén, ahol társelnöki rendszerről dönthetnek a szocialisták. Kis Andrea szerint aki az összefogást akadályozza, az nem a NER leváltásán dolgozik.
Céljuk, hogy szélesítsék a palettájukat, ezért mostantól nem csak Szegeden, hanem a megyét járva tartják az elnökségi üléseiket, Makó és Szentes után most Hódmezővásárhelyen – mondta el Szabó Sándor MSZP-s önkormányzati képviselő pártja mai sajtótájékoztatóján. Hozzátette: ezeken a településeken az elnökségi ülés után fórumot is tartanak, mert szeretnék jobban megismerni a helyiek problémáit.
Az elnökségi ülésen az elmúlt választásokat értékelik, és sor kerül a párt alapszabály-módosítására is, ami mint Szabó fogalmazott, „innovatív”, ugyanis ebben
döntenek a társelnöki rendszer bevezetéséről, és kimondják, hogy legyen előválasztás 2022-ben.
Egy lista kell
Szerinte az MSZP megújításának fő iránya az kell legyen, hogy a közel tíz éve kiépülő „önkényuralmi rendszert” felszámolják, amely igazságtalanságokat és egyenlőtlenségeket szül. Ehhez, mint mondta,
ellenzéki összefogás kell a Jobbiktól a Momentumig, egy miniszterelnök-jelölt és közös lista.
Ugyanakkor mint fogalmazott, nem elég a kormányváltás, ha nincs alternatíva. Aminek szerinte az esélyteremtő újraelosztás megvalósítását kell tartalmazza a jövedelmi különbségek csökkentésére. Emellett hangsúlyozta, hogy pártjának fontos a környezetvédelemmel foglalkoznia, amelynek kapcsán utalt a megyét is érintő nagy viharos időjárásra.
Meghatározó motor lennének
Szabó szerint a céljaik érdekében a „köztársaságpárti szövetségnek” nemzeti minimumot kell fölállítania az egészségügy, az oktatás, a lakhatás, a megélhetés és a zöldpolitika terén, ennek pedig az MSZP „meghatározó motorja” lesz. Mint mondta, az egészségügy és az oktatás terén már született ilyen, ez előbbinél a cél egy mindenki számára ingyenesen elérhető, minőségi és várólisták nélküli betegellátás, ahol az orvosoknak magasabb a fizetése.
Utóbbi kapcsán utalt a frissen elfogadott új Nemzeti Alaptantervre (NAT), amely szerinte „visszamegy a második világháború előtti időszakra, ahol Magyarország sérelmeiből nyújt identitást” , emellett mint fogalmazott, a politika túlságosan meghatározza, mit kell tanulnia a diákoknak, akik leterheltek, az oktatás pedig nem készít fel a jövőre, túl sok benne a lexikális tudás.
Kérdésre válaszolva arról beszélt, az MSZP az utóbbi időben eltért a karakteres baloldali politikától, amelynek a célja a szolidaritás és az esélyteremtés, ezért ezt újra kell fogalmazni. Lapunk kérdésére azt mondta, nincs még miniszterelnök-jelöltje tudomása szerint egyik, az összefogásban résztvevő ellenzéki pártnak sem, de ha lesznek, akkor közülük előválasztáson kell majd választani, és a befutónak nem kell feltétlen párthoz köthetőnek lennie.
Így nagyobb felelősség
Kis Andrea alpolgármester, az MSZP városi elnöke Szabótól azzal vette át a szót, hogy Szeged nekik mindig minta volt, a „demokrácia bástyája”, ahonnan sok mindent átvettek. Mint mondta, az összefogás gondolata már 2014-ben megfogalmazódott, de akkor az országos politikai helyzet nem volt kellőképpen érett, 2018-ban azonban, amikor „belevágták a fejszéjüket”, sikerre vitték – utalt Márki-Zay Péter összellenzéki polgármester-jelölt megválasztására. Az alpolgármester kifejtette, hogy aki az összefogást megpróbálja megakadályozni, az „a szemében nem a NER leváltásáért dolgozik”.
Mint mondta, ellenszélben, azaz a Fidesz-KDNP képviselőinek közgyűlési többsége mellett vezetni a várost hatalmas felelősség, de miután október óta megvan a többségük, még nagyobb, és a ciklus végén számon lehet majd kérni rajtuk a programjuk megvalósítását.
A vereséghez alázat kell, a győzelemhez sokkal nagyobb.
– fogalmazott. Tehernek nevezte az előző városvezetés hibáit, szerinte emiatt több száz millió forintos visszafizetési kötelezettségük van, ám szép munka szerinte, amikor látják, hogy a fiktív költségeket le tudják építeni.
Kis szerint az elmúlt időszakban olyan felzárkóztató programokon dolgoztak, amikkel „hálót adnak, nem halat”, azaz például adósságrendezést úgy adnak, hogy azt feltételekhez kötik.
Hozzászólások lezárva.