Miben bíznak azok az emberek, akik a gyermeküket nem tanítják meg beszédre, táncra és énekre – tette föl a költői kérdést a Vásárhelyi Ízek Fesztivál vendégeként Sebő Ferenc népzenész, a hazai táncházmozgalom elindítója, aki szerint ez az egyetlen, amit tudunk adni gyermekeinknek.
Az előadóművész személyes történeteket is megosztott vásárhelyi közönségével. Például a hetvenes évek elején, hogy népzenei motívumokat gyűjtsenek, Méhkeréken jártak, ahol még virágzott a népzenei hagyomány, a falubelieknek az egész táncrendjük megvolt, minden ház háznál ismerték a szokásokat, úgy mint Erdélyben. Ott a legjobb prímás az akkor 50 éves Kovács Tivadar volt, akinek az édesanyja cigány, édesapja magyar volt. Oda sokszor visszatértek, mert azt a hegedülést meg akarták tanulni, és a muzsikus nagyon örült, hogy tud nekik segíteni. Többször felvitték Budapestre táncházakba zenélni, külföldi turnékra is elment velük. Egy alkalommal Svédországba utaztak, ahol egy este azt mondta a prímás neki: Ferikém, mit kínlódtok itt velünk?! – De mire gondolsz? – kérdezett vissza. – Miért veszitek föl ezt a sok marhaságot? – Hát azért, hogy az utókornak megörökítsük, hogy az unokáid is hallják, hogy te milyen jó muzsikus voltál. – Ferikém, a gázsimat fizesd ki! Most! – vágta rá a prímás.
Az építészmérnöknek indult Sebő Ferenccel készült teljes beszélgetést itt nézhetik meg.
Hozzászólások lezárva.