A darvasszéki római kori kincsleletet ismertető előadással zárul a Tornyai János Múzeum Korok, kultúrák, lelőhelyek idén téli, régészeti sorozata szerdán 17 órától.
A közelmúltban, egy Hódmezővásárhely és Mártély határmezsgyéjén létesült öntözőrendszer kiépítése során feltárt leletanyagot Vida István, a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának vezetője és Csányi Viktor a vásárhelyi múzeum régésze mutatja be az érdeklődőknek.
2022 szeptemberében több, a mártélyi határrészen fekvő régészeti lelőhelyet is érintő öntözőtelep beruházáshoz kapcsolódó bontómunkában vettek részt a Tornyai János Múzeum munkatársai. A feltárt tíz objektumból római kori szarmata és Árpád-kori edények, kőeszközök, valamint fémtárgyak töredékei, patics- és tapasztásdarabok, állatcsontok és kagylómaradványok kerültek a múzeumba. A régészeti munkálatokkal párhuzamosan műszeres lelet- és lelőhely-felderítésre is sor került, mely eredményeként 82 fémtárgy került elő, amelynek fele római kori érme volt. E tipikus késő antik, Barbaricumra jellemző kincsleletet az érmékkel együtt elrejtett ékszerek, illetve késő római rézpénzek és egy helyi rézpénzutánzatok alkotják.
A feltárást vezető Csányi Viktor régész és Vida István numizmatikus megállapítása szerint a keleti germán hatást mutató tárgyegyüttes összegyűjtését és elrejtését a 4. század második felére, esetleg az 5. század elejére teszik, azokra az időkre, amikor a germán törzsek is megjelentek az Alföldön is és erős kulturális hatást gyakorolhattak a szarmatákra.
A Tornyai János Múzeum bejárati előcsarnokában az elkövetkező hónap(ok)ban együtt láthatók a januárban bemutatott, a múzeumi raktárból előkerült tatárjáráskori kéktói ezüstlelet és a most szerdai előadás témáját adó darvasszéki „kincsek”. A vásárhelyi közgyűjtemény Korok, kultúrák, lelőhelyek régészeti sorozatának előadásait tartalmazó idei tanulmánykötete a közeljövőben lát napvilágot és vehetik kézbe a múlt (földbe) rejtett értékei iránt érdeklődők.
Hozzászólások lezárva.