Rezsipánik: Vásárhely fejlesztené távhőrendszerét – Csongrád-Csanád megye elvesztegetett két évtizedet

A helyi távhőszolgáltató hálózatok bővítése és fejlesztése háttérbe szorult megyénkben az elmúlt húsz évben, pedig ha léptek volna ez ügyben a döntéshozók, jóval kevesebb háztartást érintene a héten kirobbant rezsipánik. Hódmezővásárhelyen 1,5 – 2 milliárdos beruházást terveznek a HVSZ Zrt.-nél, de még kérdés, milyen forrásból. 

Nem lennénk meglepve, ha a rezsipánik nyomán éles szemléletváltás következne legalább önkormányzati szinten annak érdekében, hogy saját energiakitettségüket mérsékeljék azok a magyarországi települések, ahol a föld alatt jelentős termálvízkészlet lapul vagy vész kárba különböző kifolyókon keresztül. 

Kútba esett 20 év

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján az elmúlt évtizedekben Csongrád-Csanád megyében annyira figyelmen kívül hagyták ezt a természeti kincset, hogy alig növekedett a távfűtéssel ellátott háztartások száma. Míg 2001-ben 170 ezer, 2011-ben már 178 ezer magánháztartás volt a megyében, és feltehetőleg ez a szám az elmúlt tíz évben tovább nőtt. Ehhez képest a KSH kimutatása szerint az ezredfordulón megyénkben 32 738, 2019-ben pedig 32 842 háztartás volt távfűtéssel ellátva. Ez nagy ráhagyással is mindössze félszázalékos bővülés!

Tóth Anikó bányamérnök, a Miskolci Egyetem tanára 2017-ben publikálta Magyarország Geotermikus Térképe című kiadványát. A kötet írásakor, 2016-ban a regisztrált termálkutak száma 1622 volt. „Ez az energia azonban nincsen kihasználva annyira, mint lehetne, vagyis a termálfürdés mellett energetikai célra is” – nyilatkozta akkor az Inforádiónak. „Az önkormányzatoknak feltétlenül számba kellene venniük, hogy a környezetükben hol vannak meglévő kutak – újak fúrása ugyanis rendkívül költséges -, és azokban milyen hőmérsékletű víz található. Szakemberekkel konzultálva nagyon-nagyon sok helységet el lehetne látni fűtéssel, a termálvíz sok esetben kiválthatja a földgázt” – hívta föl figyelmet öt éve a szakember.

A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat hazánk mélyfúrású kútjait listázó kataszterei szerint 2020-ben 9, tavaly 16 termálkutat fúrtak Csongrád-Csanád megyében. Az előbbiek közül csupán 3-at távhőszolgáltatási célból – mindet Szegeden -, a többit kertészeteknek és egyéb gazdasági hasznosításra. A 2021-ben létesített 16 új termálkút felét a szegedi távfőbázis bővítésére fúrták, a másik felét megyeszerte, túlnyomórészt kertészetek számára. Hódmezővásárhelyen utoljára a Hód-Tomato Kft. fúrt termálkutat, 2020-ban. 

Forrás kéne

Vásárhelyen a HVSZ Zrt. működteti a városi távfűtést, összesen 2840 lakásnak biztosít szolgáltatást. Jelenleg 10 termálkút áll a város szolgálatában, amelyből 8 termelő, 2 visszasajtoló célú. A társaság tavaly decemberben elfogadott üzleti tervében azt írták, hosszútávú terveik között szerepel a szolgáltatási terület bővítése, mely beruházás költsége 1,5 – 2 milliárd forint. A Hódtermál Fejlesztési Program előkészítése megtörtént, viszont az anyagi forrás biztosítását sem önerőből, sem önkormányzati, sem uniós, sem egyéb támogatásból nem sikerült megvalósítani. További fogyasztók bekapcsolását, új – kitermelő és visszasajtoló – kutak fúrását és a csőhálózat modernizálását tűzték ki célul.  

Szegeden, ahogy a kútfúrások kapcsán említettük, már előrébb járnak. Ott, ha teljes egészében befejeződik a hálózatbővítési program, 28 ezer lakásnak és 500 intézménynek fognak geotermikus energiára alapozott távfűtést biztosítani.