Rézkori, szarmata és Árpád-kori leletek kerültek elő a vásárhelyi honvéd középiskola építkezésén

Idén január óta tart a régészeti megfigyelés, a február vége óta pedig szinte folyamatosan zajlik régészeti bontómunka az Ady Endre úti egykori DÉMÁSZ kirendeltség helyén készülő honvéd középiskola és kollégium leendő területén – számolt be róla a Tornyai múzeum.

Az idén január óta tartó régészeti megfigyelés, a február vége óta szinte folyamatosan zajló régészeti bontómunka és a tavasszal részben elvégzett teljes felületű megelőző feltárás során több mint 4800 négyzetméteren egy kora rézkori település objektumai (eddig 60 kisebb-nagyobb gödör, 32 árok, 2 kemence a hozzátartozó munka gödörrel és 3 cölöphely) valamint temetőjének sírjai (4 gödörhulla és 2 zsugorított testhelyzetben eltemetett sír) kerültek elő.

De feltártak egy római kori (szarmata) gödröt, 2 Árpád-kori gödröt és 3 árkot is – számolt be a munkálatokról a Tornyai János Múzeum Facebook oldalán.

A régészek dolgoztak eddig fagyban, esőben, sárban, ónos esőben, szélben, kánikulában, hózáporban. Volt, mikor laza humuszban ástak és volt, mikor szinte vésni kellett a régészeti leletek körül a földet. Volt, mikor versenyt futottak a munkagépekkel, hogy sikerüljön mindent feltárni, és volt, mikor elég időt kaptak, hogy elvégezzék a feladatukat. Munkaeszközeik közé tartozik – többek közt – a talicska, ásó, lapát, seprű, spakli, kézi horoló, sírbontó szerszámok, rajz-, fotós- és dokumentációs felszerelés, fényképezőgép, a leletanyag csomagoláshoz szükséges eszközök – vázolták a munka sokrétűségét és nehézségeit.

A régészeti jelenségeket/objektumokat az azonosítást követően lerajzolták, fotózták, majd ugyanezt megteszik a metszetre és teljesre bontást követően is, majd leírást készítenek azokról. Az előkerült leletanyagot pedig (legtöbbször különböző edények töredékeit, emberi csontokat a sírokból, különböző korabeli állatok csontjait, kagylót, csigák meszes vázait, halcsontot, égetett agyagból paticsot, tapasztást, különböző kőeszközöket, csiszolt kőpengéket, apróbb tárgyakat, különböző olvadékot, illetve indokolt esetben anyagmintát) elcsomagolják.

A terepen végzett munkákkal párhuzamosan a múzeumba bevitt leletanyagot a restaurátor műhelyben folyamatosan mossák, megtisztítják a különféle szennyeződésektől, ezután előkészítik a restaurálásra, leltározásra. Volt, mikor a munkagép, mely az építkezésen a földmunkákat végezte, sokat segített a régészeti jelenségek azonosításában és volt, mikor lapáttal és ásóval a múzeum munkatársainak kellett őket megkeresni azokat 40-150 centiméter mélyen.

A feltárás, leletmentés jelenleg is zajlik, hiszen régészeti bontómunkát most is végeznek a munkaterületen – írták.