A „régen minden jobb volt” mondás gyakran előkerül különböző generációk közötti beszélgetések során, főleg amikor a fiatalabb és idősebb korosztályok eltérő véleményeket fogalmaznak meg a világ változásairól. Az idősebbek nosztalgiával tekintenek vissza fiatalságukra, míg a fiatalabbak inkább a jelen és a jövő lehetőségeire fókuszálnak. Igaz ez, vagy csak idealizáljuk a múltat? Kép: Fortepan/Balla Zoltán
A nosztalgia egy nagyon erős érzelmi eszköz, amely az embereket visszavezeti azokhoz az időkhöz, amikor egyszerűbbnek és boldogabbnak érezték az életet. A gyermekkor vagy fiatalkor általában az az időszak, amelyre az emberek leggyakrabban nosztalgiával tekintenek vissza. Ezekben az években kevesebb felelősség és probléma volt jelen az életükben, az új élmények pedig izgalommal töltötték el őket. Ez az érzés könnyen összekapcsolható a „régen minden jobb volt” gondolattal. Ezért tekintenek sokan vissza az első atyai, rendőri pofonra, amit fordulópontként tartanak nyilván életükbe, egy-egy emlékezetes koncertre, úttörő- vagy KISZ-táborra, horribile dictu katonakorukra amikor gondolkodniuk sem kellett csak a parancsot végrehajtani. Esetleg arra, amikor megvették első kismotorjukat, a gyakran el-elromló Verhovinát, a szovjet ipar remekművét.
Az emlékeink nem mindig pontosak. Az idő múlásával hajlamosak vagyunk elfelejteni a rossz dolgokat, kizárólag a jó emlékeink maradnak meg, így a múlt tényleg gyakran tűnik idillinek. Ez az „emlékezési torzítás” könnyen elhomályosíthatja a valóságot, és hamis képet festhet a régi időkről.
Az idősebb generációk gyakran említik, hogy régen az emberek jobban odafigyeltek egymásra, nem lógtak állandóan az okostelefonon, a Netflixen, az interneten vagy valamelyik hülye netes-konzolos komputeres játékon. A munka és az élet egyensúlya egészségesebb volt. Ám ha mélyebbre ásunk a történelemben, kiderül, hogy a múlt sem volt mentes a kihívásoktól. Igaz a technológia és az orvostudomány kevésbé volt fejlett, az életszínvonal sok helyen alacsonyabb volt, és a társadalmi mobilitás is korlátozottabb volt, ahogy azzá vált mostanában is. Az élet egyszerűbbnek tűnt, de sok szempontból keményebb és nehezebb is volt. Hajjaj. Régen a gyerekek, ha éhesek voltak, megelégedtek egy-egy szelet paprikás/sós vagy cukros-zsíros kenyérrel is. Ma pedig?…
Így utólag a régi korok mindennapjaiból is legfeljebb annyi maradt meg az idősebbekben (akik akkor voltak gyerekek), hogy milyen nagyon jót játszottak a Bocskai töltésen, a makói országúton vagy különösen a tanyán, mely maga jelentette számukra az édeni szabadságot.
A mai immár negyedik ipari forradalom sok szempontból megkönnyíti az életünket. Az internet, a mobiltelefonok és a közösségi média lehetővé tették, hogy a világ bármely pontjáról azonnal kapcsolatba léphessünk egymással, információkat oszthatunk meg (akármekkora butaságot megengedhetünk magunknak), és akár távolról is dolgozhatunk. Az orvosi innovációk révén a betegségek kezelése és gyógyítása soha nem látott mértékben javult, és került az állami betegellátás szégyenletes mélypontra. Sokak számára ezért vált a világ túlságosan bonyolulttá. A folyamatos online jelenlét és a technológiai függőség új típusú stresszt eredményezett, amelyet a korábbi generációk nem ismertek.
Emiatt gyakran érezhetjük úgy, hogy a múlt egyszerűsége vonzóbbnak tűnik, és hogy régen könnyebb volt boldognak lenni.
Az elmúlt évtizedek jelentős társadalmi változásai pozitív hatással voltak az egyenlőségre és a szabadságjogokra (azokra melyeket szisztematikusan farag egyre lejjebb és lejjebb a mostani hatalom). Az olyan témák, mint a nők és a kisebbségek jogai, a környezetvédelem vagy a globális szegénység kezelése ma sokkal inkább a közbeszéd részei, mint akár 50 évvel ezelőtt, igaz az előbbi témákban ma jelentős az a visszalépés a 70 évvel ezelőtti keresztény-konzervatív „Bibliaövezetet” jellemző szintjére: az asszonyt az Isten a konyhába, az ember kiszolgálására és a szülésre teremtette.
Az életminőség globálisan is javult, és a tudományos és technológiai fejlődés révén sok ember számára vált elérhetővé az, ami korábban csak a kiváltságosoknak járt. Ezek a változások azonban gyakran konfliktusokat és feszültségeket szülnek. Az új generációk más értékrendet és világnézetet képviselnek, mint elődeik, ami természetesen ütközésekhez vezethet – de ez már az ókorban is így volt, elég csak ha korabeli írók munkáit/siralmait olvassuk. Az idősebbek számára az újdonságokat gyakran nehéz elfogadni, így sokan a régi, megszokott világra tekintenek vissza, ahol minden egyszerűbbnek és stabilabbnak tűnt.
Bár a nosztalgia erős érzelmi kötelék, és a múlt idealizálása gyakori, a „régen minden jobb volt” állítás inkább az érzéseinket tükrözi, mint a valóságot….
Hozzászólások lezárva.