Száztizenkilenc éve tartották meg az első Gazdabált Hódmezővásárhelyen, ezzel avatták fel az impozáns Fekete Sas szálló báltermét. Az idei bál is a hagyományőrzés jegyében zajlott, huszárok hozták a zászlókat, palotás volt a nyitótánc és természetesen volt tombola is. A Vörös Szalonban cimbalmos és prímás várta a nótás kedvű vásárhelyieket.
A hagyományoknak megfelelően szombaton a Gazdafórum és a lovas felvonulás után megtartották a Gazdabált is. Idén is a huszárok hozták a Fekete Sas báltermébe Magyarország, Hódmezővásárhely és a Gazdasági Egyesület zászlaját. Ezután Benkő Zsolt bálelnök megnyitotta a rendezvényt, majd a színpadra szólította Tari Kornéliát és Máté Lászlót, akik tanulói támogatói díjat kaptak. Ezt a díjat minden éveben a mezőgazdasági szakképzésben és felsőoktatásban tanuló legjelesebb diákok kapják.
Fontos momentum a Fekete Sas szálló történetében, hogy 1906-ban éppen egy gazdabállal avatták fel Közép-Európa második legnagyobb oszlop nélküli egybefüggő báltermét Hódmezővásárhelyen.
„Lehet, hogy egy-két évet megszakított a háború, de 1948-ig folyamatosan tartottak ilyen bálokat. Ezt követően a szocialista rendszerben nem szervezték meg, 2006-ban a Gazdasági Egyesülettel élesztettük fel a hagyományt” -mondta el Perényi János, Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület ügyvezető elnöke, aki 2006 óta főszervezője az eseménynek. Elmesélte hogy a századelőn még fiákerekkel érkeztek a gazdák a bálba, Szentesről, Orosházáról, és még Szegedről is jöttek fogathajtók és éjjel tele volt a Kossuth tér letakart lovakkal, várták a hazafelé induló vendégeket. Ennek állít emléket a bál előtt hagyományosan megrendezett lovasbandérium.
A Pavane Történelmi Táncegyüttes tagjai palotást táncoltak, folytatva a hagyományt, ami a kezdetek óta él, minden gazdabálon ez a nyitótánc. A palotást a „Ritka búza, ritka árpa ritka rozs” csárdás követte, majd megkezdődött a tombolaszelvények árusítása.
Ozgyin Benedek lekvárt, mézet és egy hatalmas zsák lisztet nyert, Benkő Nóra és Benkő Zsófia fűszerpaprikát, mézet, lángost és húsz galambot is nyertek, utóbbiakkal még nem tudják, hogy mi a tervük.
Mindenkit megfogott a hangulat, Magyar János Debrecenből jött el, hogy negyven év után újra Vásárhelyen bálozhasson, elmondta, hogy 1982 és 1985 között járt ide főiskolára, azon évek alatt jártak barátaival bálozni többnyire sárgulási bálokra vagy diplomaosztó eseményekre.
Koren Csaba a Szilvásváradi Állami Ménesgazdaság lipicai négyes fogatának hajtója elújságolta, hogy ez az első bál, amin részt vesz a Fekete Sasban. Nagyon örült, hogy meghívták.
Horváth Béla Cigányzenekara zenélt a Vörös Szalonban. A cimbalmos és a prímás egyenesen a Dunántúlról jöttek el, de ismerték a vásárhelyi nótákat is.
Volt amikor a gazdabál már kezdett hanyatlani. Akkor mondtam, hogy nem hagyhatjuk, sőt a fiatalokat is meg kell mozgatni, hogy a tizen- huszonévesek is újra lássák az idősebbektől, hogy milyen egy bál, hogyan nézett ki ez a múlt század elején. Próbáljuk ápolni a hagyományokat és továbbadni a fiataloknak.
– hangsúlyozta Fehér Károly, aki már a tizennegyedik gazdabálon vesz részt.
Fellépett a Kankalin Néptáncegyüttes, majd táncmulatsággal folytatódott arendezvény, az Útközband zenekar hajnalig húzta a talpalávalót.
Az idei Gazdabál sok éve az első, amikor nem jelent meg a bálon az Éjféli Újság, aminek érdekessége az volt, hogy a rendezvény idején készült és a bálozók még a helyszínen olvashatták mindazt, amit átéltek az est folyamán.
Hozzászólások lezárva.