Ezt abból lehet tudni, hogy a városháza közlése szerint ennyien már beadták a bevallásukat.
Mint megtudtuk jelenleg is folyik a határozatok elkészítése, ami akár 5000 darab is lehet, tekintettel arra, hogy egy-egy adózónak átlagosan közel 10 földterülete lehet, de van, akinek 100 darab is van.
Azt azonban az önkormányzat se tudja megmondani, hányan hiányozhatnak, mert van olyan lehetőségük az adózóknak, hogy az adott földterület vonatkozásában – mondjuk 10 tulajdonos helyett – csak 1 adózik.
Azt is elmondták a méltányossági kérelmek elbírálása is folyamatban van, így minden más információt csak a bevallások jelentős részének feldolgozása után tudnak közölni .
Közben egyébként többek már megkapták az adófizetéssel kapcsolatos határozatot, mely szerint az adó első felét március 16-ig, míg a másik felét szeptember 15-ig kell befizetniük.
A földadó alanya, a tavaly novemberben elfogadott helyi rendelet szerint az, akinek a földje meghaladja a négy hektárt, és azt nem maga műveli, hanem azt haszonbérbe adta. Ez esetben adót kell fizetnie a teljes földterülete után – ez hektáronként 10 ezer forintot jelent – még akkor is, ha azt öt évnél rövidebb időszakra adta haszonbérbe, így az így keletkezett jövedelme után az államnak is kell adót fizetnie. És akkor is, ha nem lustaságból nem maga gazdálkodik rajta, hanem azért mert ugyan a kárpótláskor kapta vissza, vagy azután örökölte meg kárpótolt felmenőjétől, s életkora, egészségi állapota miatt, vagy eszközök és szakértelem esetleg munkaviszonya miatt nem is tudná azt maga művelni, vagy a terület akkora, hogy abból meg sem bírna élni.
Vásárhely nem az egyetlen település az országban, ahol földadót vetettek ki, de az egyetlen mely miatt országos petíciógyűjtés indult. S ami miatt Farkas Sándor, a szomszédos Szentes országgyűlési képviselője, az agrártárca parlamenti államtitkár azt ígérte, hogy az Agrárminisztérium a vásárhelyi földadó miatt a parlamenthez fordul.
Állítólag már százezren tiltakoztak miatta, ami több, mint kétszer akkora szám, mint ahányan Vásárhely népessége.
Ráadásul kiderült, a falugazdászok a családtagok neveivel is kitöltetik a petíciót.
Lázár János 2015-ban, a balmazújvárosi földadó bevezetéséről a parlamentben azt mondta: 3200 magyar önkormányzatban biztosítani kell a szabad adóztatásnak, a szabad adókivetésnek a jogát. Meggyőződésem szerint ez korlátozhatatlan, Alaptörvényből következő jog, amely megillet minden önkormányzatot…
Majd egy 2016 júniusi vásárhelyi közgyűlésen bukkant fel a vásárhelyi földadó ötlete. Lázár János akkor azt a kérdést vetette fel , hogy „hogyha valakinek kell egy 60 négyzetméteres föld után fizetnie helyi építményadót, akkor miért nem kell fizetnie annak, akinek van 50 hektár földje? Mert a 60 négyzetméteres lakás ér 8 millió forintot, az 50 hektár föld pedig jelen pillanatban ér mondjuk 100-150 millió forintot. Százötven milliós vagyon után nem fizet adót, a 6 milliós lakás után meg fizet adót.”
Egy tavaly decemberi rádióműsorban pedig azt mondta, hogy az ’50-es éveket idéző kuláküldözés folyik Vásárhelyen.
Mint arról korábban beszámoltunk, a város körülbelül 80 milliós bevétellel számol a tavaly novemberi közgyűlésen megszavazott földadóból, s az összeget szociális támogatásra fordítja.
Hozzászólások lezárva.