Az elemzők előzetes várakozását is felülmúlta a magyar gazdaság növekedése a 2. negyedévben. Az idei második negyedévben visszatért a gazdaságunk a válság előtti szintre, aminek egyik kulcsszava a bázishatás.
A nyers adat szerint 17,9, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 17,7 százalékkal nőtt a magyar GDP az idei második negyedévben 2020 azonos időszakához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A magyar GDP most már magasabb 0,1 százalékkal, mint 2019 utolsó negyedévében, tehát a válság előtt volt.
Ahogy a HVG írja, mivel tavaly április és június között tragikus visszaesés volt, ezért a magyar gazdaságban már önmagában az óriási növekedést jelent, ha nem történik semmi különös, épp csak visszaáll az ország a normál működési rendjére. Most ez történt.
2021 első negyedévéhez viszonyítva 2,7 százalékos volt a növekedés, míg 2021 első félévében összesítve 7,2 százalékos volt a növekedés 2020 első feléhez képest.
A KSH azt is közzétette, hogy ha 2019 azonos időszakához viszonyítanánk, akkor 2,2 százalékos volna a GDP-növekedés, vagyis nem rossz, de messze nem olyan gyors, mint a korábbi években.
A részletes számok körülbelül 2 hét múlva jönnek a KSH-tól, de néhány dolgot már lehet tudni:
- Az iparban áprilisban 58,8, májusban 39,1, júniusban 22 százalékos növekedést mért a KSH 2020 azonos hónapjához viszonyítva. Ez úgy történhetett meg, írják, hogy most már hónapok óta gyakorlatilag stagnál az ipar teljesítménye, májusról júniusra még vissza is esett, de tavaly tavasszal és a nyár elején olyan mély volt a gödör, hogy ahhoz képest már ez is elképesztő növekedésnek számít.
- Az építőiparban áprilisban még 7,2 százalékos volt a visszaesés, májusban viszont 18,7, júniusban 27,8 százalékos növekedést mértek az egy évvel korábbihoz képest. Ebbe a szektorba tavaly a többinél lassabban érkezett meg a válság.
- A kiskereskedelemben áprilisban 10,6, májusban és júniusban 5,8-5,8 százalékkal nőtt a forgalom. A növekedést egyrészt a nem élelmiszerrel foglalkozó boltok tolták meg azzal, hogy tavaly áprilisban és májusban szinte senki nem vásárolt ott gyógyszereken és műszaki cikkeken kívül semmit.
- Az élelmiszer-kereskedelemben április és május 3,3 és 2,6 százalékos növekedése után júniusban 7,2 százalékos volt az ugrás, amit a foci-Eb külföldi vendégeinek fogyasztásával magyaráztak. Ezt az egyet leszámítva a bázishatás annyira sokat jelentett, hogy még az sem látszik, mennyien fogták vissza az ennivaló vásárlásán kívül a kiadásaikat egy elhúzódó válságtól tartva, írják.
- A turizmus tökéletes bizonyítéka a bázishatásnak: a külföldiek áprilisban és májusban tizedannyian sem jöttek, mint 2019-ben, és júniusra is csak a 2019-es szint nyolcadáig jött fel a számuk. A magyar turisták száma sem volt sokkal kedvezőbb, csak a 2019-es kétharmadára tért vissza júniusra – csakhogy 2020-ban ugyanekkor akkora volt a leállás, hogy ahhoz képest százalékban szinte értelmezhetetlenül nagy növekedésnek számít, amit idén látunk. A vendégéjszakák száma áprilisban 215, májusban 241, júniusban 72 százalékkal nőtt, miközben a szektor még mindig amiatt szenved, mert a járvány előtti szintnek a közelébe sem képes érni.
Elemzők szerint ez azt is jelenti, hogy meglesz az 5,5 százaléknál nagyobb GDP-növekedés, amelyhez Orbán Viktor kötötte a gyereket nevelők személyi jövedelemadójának visszatérítését. Igaz, ezzel sokak szerint mindössze egy biztos ígéretre ment a választások előtt. A HVG szerint ez legfeljebb akkor kerülhetne veszélybe, ha a járvány úgy robbanna be újra, hogy minden eddig látottnál szigorúbb vagy hosszabb lezárásokra volna szükség az év hátralévő részében, vagy az alkatrészhiány hónapokra padlóra küldené az autóipart.
Varga Mihály pénzügyminiszter is azt mondta, hogy bár a növekedést az alacsony bázis is segítette, a sikeres újraindítást jelzi, hogy negyedévről negyedévre is erősödni tudott a magyar GDP.
Hozzászólások lezárva.