Ön mennyit adna egy vásárhelyi telekért, amire egy jurtát is csak engedéllyel állíthatna?

380 ezer forint a kikiáltási ára annak a Pákozdy Ferenc utca 26. szám alatti teleknek, amit évek óta eredménytelenül kínált eladásra a hódmezővásárhelyi önkormányzat, és mire akadt végre jelentkező, közéleti üggyé vált az adásvétel. 

Egy augusztusi lakossági fórumon szóvá tették, hogy az ügylet korrupciógyanús, mert az egyetlen licitáló az egyik városi cég igazgatótanácsának tagja volt, és azt is nehezményezték, miért csupán a Hódmezővásárhely hivatalos honlapján jelent meg az ingatlannal kapcsolatos felhívás. Hozzá kell tenni, a telek meghirdetésének ezen formája a jogszabályi kötelezettségeknek eleget tett, és az önkormányzat közgyűlésén a helyi Fidesz frakciója sem emelt kifogást, az eladásról szóló előterjesztést ők is megszavazták. 

Az említett, Csúcsi olvasókörben megtartott fórumon azt mondta az egyik felszólaló, félmilliót is adna az ingatlanért. Néhány nappal később a megyei napilapnak is lenyilatkozta, inkorrektnek tartja az árat, az összeg nevetséges, ezért 500 ezer forintot ajánlott a telekért, ám azt, hogy mit kezd majd vele, még nem tudta megmondani.

Utóbbiakból kiindulva jártuk körbe, valójában mire is lehetne használni a 297 négyzetméteres, csupán 3 százalékban beépíthető területet, és ennek tükrében arra is kíváncsiak vagyunk, olvasóink mennyit fizetnének érte, az önkormányzat ugyanis ismét meghirdette az ingatlant, melynek korábbi kérője visszalépett az ügylettől. 

Mint a polgármesteri hivataltól megtudtuk, semmilyen közmű nincs bekötve az egyébként körbekerített, hátulról a vasúti sínekkel határolt területre, amely jelen állapotában egy átláthatatlan dzsumbuj. Egy helyi építésügyi szakembert arról is megkérdeztünk, az alacsony beépíthetőség ellenére ideiglenes – akár lakhatásra is alkalmas – építményt fel lehetne-e állítani a telken: mondjuk egy-két konténert, vagy egy lakójurtát? Azt a választ kaptuk, hogy ilyen esetekben is engedélyköteles lenne a telepítés, az ingatlan tulajdonosát vagy hasznosítóját ugyanis a helyi építésügyi szabályzat városképi előírásai is kötik, így huzamosabb ideig nem lehetne még mobil hajlékban sem ott életvitelszerűen élni. Ha megtisztítanák az elburjánzott akác bokroktól, gyümölcsöskert lehetne a telek, szerszámtárolóval, esetleg egy kisebb garázzsal ékesítve.