A Helyi Választási Bizottság nem hitelesítette a vásárhelyi fideszes képviselők által a szabadkígyósi kastéllyal kapcsolatban kezdeményezett helyi népszavazást. Az elutasítás oka, hogy a feltett kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének. Markó Csaba, az egyik kezdeményező a döntés után azt mondta, megvizsgálják, milyen jogi lépéseket lehet tenni az ügyben.
Még március 27-én nyújtotta be Szél István és Markó Csaba, a Fidesz–KDNP települési képviselői a Helyi Választási Iroda vezetőjének, Angyal Zsoltnak azt a népszavazási kezdeményezést, amelyben azt kérdeznék a vásárhelyiektől:
„Ön egyetért-e azzal, hogy a szabadkígyósi Wenckheim-kastély Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonába kerüljön, és az erre irányuló szerződéseket a közgyűlés jóváhagyja?”
A Szél István, Nagy Enikő Diána, Szeibel Máté és Markó Csaba által kezdeményezett népszavazási kezdeményezés áll a hátterében annak, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium kezdeményezte a már Vásárhelynek ítélt tulajdonjog visszavonását. Igaz, éppen egy nappal azelőtt, hogy a képviselők benyújtották volna hivatalosan a kezdeményezést. Mindez annak ellenére történt, hogy Lázár János korábban egy Facebook-videóban bejelentette: a városa, azaz a hódmezővásárhelyi önkormányzat kapja meg a kastélyt, miután annak pályázatát elfogadták.
A dr. Kis András elnökölte Helyi Választási Bizottság hétfői, városházi ülésén egyhangú határozattal megtagadta a kérdés hitelesítését, azzal az indokkal, hogy az nem felel meg a kérdés egyértelműségének követelményének.
Dr. Kis András, a bizottság elnöke – mintegy negyedórán át ismertetve a beadványt és a népszavazásokkal kapcsolatos kúriai döntéseket – hangsúlyozta: a kérdésnek egyértelműnek kell lennie az átlagosan tájékozott választópolgár számára is. Emellett van egy jogalkalmazói és jogalkotói egyértelműség is, amely a közgyűlésre vonatkozik. A szerződés titkos részeit azonban még a közgyűlés sem ismeri.
– Azt kell vizsgálni, hogy a választópolgár rendelkezik-e minden fontos és lényeges információval, amikor döntést hoz – mondta. – Ha a népszavazás érvényes és eredményes, akkor az kötelezné a közgyűlést, de még az sem világos teljesen, mit takar a „kastély tulajdonba kerülése” kitétel, mert a pályázati anyag egy része titkos. A tulajdonszerzés nem automatikus: először egy átmeneti időszak következne, majd a miniszter döntene a végleges tulajdonba adásról. Így az is előfordulhat, hogy a vásárhelyiek többsége hiába szavaz igennel, három-négy év múlva mégsem szerez tulajdont a közgyűlés. Az sem világos az átlagosan tájékozott választópolgár számára, hogy milyen szerződéses konstrukcióban, jogcímen, pénzügyi feltételekkel, jogokkal és kötelezettségekkel járna mindez. A kastélyt fenn kell tartani, majd fel is kell újítani tíz éven belül. Nem egyértelmű az sem, hogy ennek mi lenne a forrása: az önkormányzat rendeletéből, állami támogatásból vagy más módon történne-e. Mindezek alapján a Helyi Választási Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének, ezért megtagadta a hitelesítését – sorolta a döntéskor mérlegelt körülményeket a bizottság elnöke.
A kezdeményezők a Helyi Választási Bizottság döntése ellen 15 napon belül – azaz április 29-én, délután 16 óráig – a Szegedi Törvényszékhez nyújthatnak be felülvizsgálati kérelmet.
A HVB ülésén jelen lévő Markó Csaba, a népszavazást kezdeményező fideszes képviselők egyike a döntés után azt mondta, megvizsgálják, milyen jogi lépéseket tehetnek az ügyben.
– A Helyi Választási Bizottság szerint nem volt egyértelmű a kérdés, szerintünk azonban megfelelt a törvény által előírt feltételeknek. Úgy vélem, egy választópolgár egészen biztosan tud arról dönteni, szeretné-e, hogy a szabadkígyósi kastély a város tulajdonába kerüljön – fogalmazott a képviselő.
Hozzászólások lezárva.