Nem árt évente tisztázni – A halloween, a mindenszentek és a halottak napja megfér egymás mellett, az új divat nem üti a hagyományt

Évekkel ezelőtt indult el futótűzként az a mondás, hogy Magyarországon nem Halloween van, hanem Mindenszentek. Ebben van igazság, sőt, de ez féligazság. A Halloween ugyanis nem lép a Mindenszentek és a Halottak napja helyébe. Követi őket, de a hagyománynak nem veszi el a jelentését.

A 90-es, de leginkább a 2000-es években gyűrűzött be hazánkba is a halloween-i szokás, ami sok hagyománytisztelő emberben váltott ki ellenérzéseket. Pedig nincs rá okuk. Ugyanis:

• Halloween október 31-én;
• Mindenszentek november 1-jén;
• Halottak napja november 2-án van.

A Halloweent leginkább kelta ünnepként azonosítják, bár ez sem feltétlenül egységes álláspont, de elfogadott. Október 31-én éjszaka, tehát a Mindenszentek előtti katolikus ünnep előtt egy nappal van. A kelták hite szerint ezen az éjszakán a holtak szellemei visszatérnek és mivel beköltözhetnek az élőkbe, félelmükben beöltöztek különféle álcázó maskarákba, mert ezzel akarták becsapni és összezavarni ezen holtak szellemeit. A brit szigetek után a XIX. században terjedt el a szokás az Egyesült Államokban, ahová ír telepesek vitték át. A már említett 90-es, 2000-es évektől kezdve pedig hazánkba is eljutott, leginkább a világító töklámpások formájában, amely az ír népszokás faragott karórépájából jött/jöhetett. Egyébként néprajzkutatók, antropológusok azt is mondják, a Halloween eredete az ókori római időkre nyúlik vissza.

A Mindenszentek a katolikus keresztény egyház ünnepnapja tehát, az üdvözült lelkek emlékére tartanak világszerte. Ez egy csendesebb, meghittebb, hagyományosabb megemlékezés elhunyt szeretteinkről. Ez a katolikus egyház egyik legrégebbi ünnepe, eredete tehát nem az őskereszténységig, pláne nem a római korig nyúlik vissza. A keleti egyházak és az ortodoxok némileg más hagyományokkal tartják a megemlékezést, náluk ez régebbi hagyományokra nyúlik vissza, de nem Mindenszentek néven, míg a protestáns felekezetek nagy általánosságban nem ismerik el, az evangélikusok a halottak napját tartják csak meg. A Mindenszenteket a katolikus egyházban a források szerint 835 óta ünnepelik, egész pontosan ekkor tette IV. Gergely pápa a katolikus világban egyetemessé ezt az ünnepet.

A Halottak napját a források szerint 998 óta tartja az egyház, és amelyet, ahogy írtuk, ezt tartják az evangélikusok is. Ez az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben szenvedő hívekért van, ekkor hivatalosan rájuk emlékezünk.

A három ünnepet a hit világa szerint úgy is el szokták különíteni, hogy egyrészt a pokolban tengődő (Halloween), másrészt a tisztítótűzben lévők (Halottak napja), harmadrészt az üdvözült lelkekre (Mindenszentek) is emlékeznek ilyenkor. A 3 ünnep, a 3 nap tehát semmiképpen sem keverhető és keverendő össze, a Magyarországra újonnan érkező, hazánkban inkább a szórakozásnak szentelt október 31-e tehát nem lép a hagyományos, a méltóságteljesebb megemlékezés helyébe.

Mint ahogy e sorok írója is hamarosan elindulok egy baráti Halloweeni buliba, hogy aztán majd másnap megemlékezzek elhunyt hozzátartozóimról, szeretteimről.