Néhány év, és nem lesz, aki kémiát, fizikát taníthatna a magyar iskolákban

Ha a tendencia így folytatódik, 10-15 év múlva nem lesz, aki természettudományos tárgyakat, biológiát, földrajzot, fizikát, kémiát tanítson a magyar iskolákban.

2020 őszén az országban csupán egyetlen helyen, mindössze egy hallgatóval indult el a tíz féléves osztatlan kémia-fizika tanár szakos képzés. Rajta kívül voltak még bátor jelentkezők, tavaly 41 másik hallgató választotta egyik tanári szakjának a kémiát.

A természettudományos tárgyakat tanító tanárok hiánya ráadásul nem csupán a leszakadó régiókat, a vidéki, kistelepülési általános iskolákat, most már ugyanúgy a jobb nevű budapesti gimnáziumokat is ugyanúgy döbbenetes mértékben érinti – számolt be az Index.

• A Köznevelési Információs Rendszer (KIR) adatai alapján legalább a hazai általános iskolák harmadában kevesebb a kelleténél a természettudományos szaktanár.
• A Szabó Szabolcs Alapítvány országosan 2657 hiányzó kémiatanárt tart számon országosan. Ez az iskolák hatvan százaléka.
• A budapesti gimnáziumok 38 százalékában, a szabolcsiak 68 százalékában dolgozik a szükségesnél kevesebb kémia szakos pedagógus.
• A fővárosban a feladatellátási helyek 51 százalékában van kémiatanár, azaz 49 százalékában nincs.
• Az arány Nógrádban a legalacsonyabb országosan, ahol 70 százalékos a kémiatanár-hiány.
• Országosan 2078 általános iskolai feladatellátási helyen nincs kémiatanár, valamint 214 gimnáziumban és 125 kombinált általános iskola-gimnáziumban nincs.

Holtzer Péter, a Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvány elnöke szerint az alacsony kezdőfizetéseken túl a pálya népszerűtlenségéhez nagyban hozzájárul, hogy a természettudományos tárgyak óraszámainak többszöri drasztikus csökkenése után a kisebb iskolákban jellemzően már nincs elég fizika-, illetve kémiaóra ahhoz, hogy az intézmény egy ilyen szakos tanár számára teljes állást biztosítson.

A szervezet vezetője úgy véli, hasonlóan az egészségügyhöz, a pedagóguspálya kiüresedése, leértékelődése nem az utóbbi tíz évben történt, sokkal inkább a rendszerváltás óta az egymást váltó kormányok közös felelőssége. Nyilvánvaló, hogy a tanárok fizetésének és presztízsének komoly, érdemi növelése a probléma megoldásának szükséges, de nem elégséges feltétele.

Holtzer Péter a lapnak leszögezte: ha megszűnik a biológia, a fizika, a földrajz és a kémia iránt érdeklődő diákok aktív szaktanári támogatása, kellő tehetséggondozás és orientáció híján félő, hogy általában kevesebben indulnak el a természettudományok felé. Azaz kevesebb lesz az orvos, a mérnök, vagy a vegyész – ez pedig könnyen vezethet komoly szakemberhiányhoz a gazdaság számos tudásigényes ágazatában.