sajatbanner

Négyszáz kisgyerek élvezte ma a csillagszemű juhász kalandjait

Ugyanis ennyi óvodás és kisiskolás vett részt a Magyar Népmese Napja programjában a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban.

Ámuló szemekkel és sokszor tátott szájjal hallgatták, nézték az óvodások és a kisiskolások Virág György, a Zentai Magyar Kamaraszínház színésze egyszemélyes előadásában A csillagszemű juhász című mesét ma délelőtt a legkisebb vásárhelyiek. A gyerekek több csoportban látták a közismert juhászos, királyos, szőrdisznós történetet, énekeltek és táncoltak a szereplőket megszemélyesítő, ízes tájszólásban megszólaló színésszel.

– Ebben a mesében benne van annak a lehetősége, hogy a királyt is sajnáljuk meg. De ez kikezdi a gyerekek igazságérzetét, hiszen minden esetben a csillagszemű juhásszal azonosulnak. Mindenki igazságát meg kell találni a történetben: a királyunk fafejű, hatalmas, mert mindenkivel mondatja, hogy egészségére, de a mese végére megváltozik. A mese legnagyobb értéke – főleg, mert gyerekközönségről van szó – az őszinteség. Ugyanis ők azonnal kiszúrják, ha valaki nem őszinte és erre nem restek reagálni sem. Ha nem érdekli őket a mese, ha az nem őszinte, ha nem az embert látják a színpadon, ha nem hiszik el azt, ami ott történik, kérdezés nélkül elfognak onnan menni, nem fogja őket érdekelni a történet. Az őszinteség az az erény, amit ilyenkor érdemes megmutatni. Hogy ezt egy magyar népmese által teszem, az meg külön kis gyémánt az „i” betűn, a pont helyett – világított bele a mese mélyebb bugyraiba Virág György.

A mese után a gyerekek maguknak készítettek, vágtak, ragasztottak és díszítettek „igazi” papírkoronákat maguknak. A királyfikról és a királylányokról egyébként akár egyéni vagy csoportkép is készülhetett róluk.

A Magyar Népmese Napja Benedek Elek népmesegyűjtő születésnapja. Ezt a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban már nyolcadik esztendeje rendezik meg.

Benkő Brigitta drámapedagógus szerint egyre több gyerek nem ismeri a népdalokat és a népmeséket. Pedig a közösséget ezek is összetartják.

– A magyar népmesék többnyire igazságot szolgáltatnak és szegény ember boldogságát jelentették. Elhitte, hogy ő is lehet akár király, ő is lehet gazdag. A legkisebb gyerek, a legkisebb királyfi a gazdagságot ésszel vagy munkával vagy furfanggal nyerte el. Ahhoz, hogy boldoguljál, ész, munka és némi furfang kell. Így tanítanak bennünket a magyar népmesék – összegezte a drámapedagógus a gyerekeknek szóló történetek máig érvényes üzenetet.

riporter

Hozzászólások lezárva.

A Hódpress sütiket használ a jobb működés érdekében. Rendben!