Négyéves kutatási program indult az anyagtudományok és a fotonika területén a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) az Innovációs és Technológiai Minisztérium 1,2 milliárd forintos támogatásával – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága hétfőn az MTI-t.
A közlemény szerint a Tématerületi Kiválósági Program 2021 pályázat keretében megvalósuló projektben az SZTE fizikai és kémiai intézetének kilenc kutatócsoportja vesz részt. A szegedi kutatók célja olyan új, összetett nemesfém- és egyéb nanohibrid-alapú struktúrák tervezése, amelyek alkalmasak a környezetvédelemben használatos (elektro)katalizátorok fejlesztéséhez, valamint a szenzortechnológiák korszerűsítéséhez.
A szakemberek dolgoznak majd a korábbiaknál sokkal érzékenyebb fotoakusztikus rendszerek létrehozásán, illetve megvizsgálják ezek drónra telepítésének lehetőségét is. A Szegedi Tudományegyetemen már korábban is végeztek olyan elektrokémiai kutatásokat, melyek célja a szén-dioxid átalakítása volt hasznos termékekké. A program keretében a kidolgozott megoldásokat úgy kívánják továbbfejleszteni, hogy azok alkalmazhatóak legyenek a világűrben oxigén-visszanyerésre és különböző alapanyagok előállítására. A szakemberek egy olyan katalitikus reaktort kívánnak létrehozni, amellyel a világűrben állíthatnak elő a nemzetközi űrállomáson már most is működő 3D-nyomtató alapanyagaként hasznosítható termékeket. Az SZTE kutatói vizsgálják majd a védelmi jellegű decentralizált gyártástechnológiákat is az SZTE 3D központra építve. A szakemberek az egyedi igényeknek megfelelő nyomtató-alapanyagok fejlesztése mellett olyan tervezési módszerek kidolgozására törekednek, amelyek segítségével térben optimalizált és a környezeti terheléshez igazodó viselkedésű tárgyak nyomtathatók. A gyártástechnológia minőségbiztosításának javítása érdekében vizsgálják azt is, hogyan terjeszthetők ki a mikro-CT mérési módszerek a nem szilárd rendszerek szerkezetének jellemzésére.
A program célja olyan nanoanyagok és azok kompozitjainak tervezése, előállítása és jellemzése, amelyek alkalmasak lehetnek kémiai, biológiai, nukleáris és radioaktív fegyverek hatóanyagainak együttes vagy szelektív eltávolítására a lakosság védelmének érdekében. A projekt résztvevői nagy hangsúlyt fektetnek a tudományos utánpótlás képzésére, elsősorban PhD-hallgatók bevonásával. A pályázat lehetőséget ad a gyorsan növekvő védelmi ipar szereplőivel való együttműködés előkészítésére, és a csoportok közötti kutatási háló további erősítésére is – áll a közleményben.
Hozzászólások lezárva.