Két helyen tartottak trianoni és Nemzeti Összetartozás Napi megemlékezést Hódmezővásárhelyen: az eredeti országzászlónál és egy később emelt országzászlónál, a Szent István téren.
Az emlékezők először a Hód-Mezőgazda Zrt. területén lévő hősi emlékműnél és országzászlónál gyűltek össze. Márki-Zay Péter ismertette: a trianoni döntéssel elnyomásnak tették ki a határon kívül került, kisebbségi sorsba jutott magyarságot. – Nem a területet siratjuk, hanem magyar testvéreinket. Hosszabb távon látjuk, nagyon sokan feloldódtak, vegyes házasságok révén pedig az új gyermekek nem beszélnek magyarul – fejtette ki a polgármester. Úgy látja, különösen tragikus, hogy tisztán magyar települések kerültek másik országba oly módon, hogy a határt pont mellettük húzták meg.
Dr. Kis Andrea alpolgármester kifejtette: történelmünk összes eseménye itt él velünk. A trianoni békekötés minden magyar sorsa, hiszen szinte nincs olyan magyar család, akit ne érintett volna. Történelmi kataklizmákat traumának nevezik, amelyekből fel kell épülni. Generációk múlhatnak el, mire sikerül, ha sikerül egyáltalán Az én felfogásomban június 4. üzenete, az élet: a magyarságé, a közösségé, a családé és az enyéné – fogalmazott.
A megemlékezés a Szent István téren folytatódott. Dr. habil. Miklós Péter, a Tornyai János Múzeum szakmai tanácsadója felidézte: 101 évvel ezelőtt a modern magyar történelem legnagyobb katasztrófája nyert legitimitást azzal, hogy a magyar állam képviselői egy néhány perces nemzetközi egyezmény aláírásával elfogadták az a diktátumoat, hogy Magyarország nem tárgyalópartner, hanem elszenvedő alany. Ennek eredményeképpen 3,3 millió magyar a határon kívülre került, a bank és hitelintézetek két harmada, a termőföldek több mint 60%-a, az erdők közel 70%-a, nyersanyagkészleteink jelentős része, valamennyi aranybányánk idegen állam területéhez került – sorolta. Ekkor városunkat is megszállták a románok, ami vértanúkat követelt. – Reménykedünk benne, lesz olyan Közép-Európa, ahol a politikusok olyan felelősséggel tudnak a generációk világáról dönteni, hogy nem lesz konfliktus ebben a régióban – zárta gondolatait.
Márki-Zay Péter szerint egy vesztes nemzetről van szó ezen a napon, de beszélni kell arról is, ezt hogyan lehet megállítani. – Minden 6. magyar külföldön születik, ez legalább annyira fájdalmas, mint Trianon. Azok, akik Nyugatra mentek, azoknak jólét, szabadság, biztonság kell, hogy hazajöjjenek. A szórványmagyarság megmaradását pedig minden eszközzel támogatni kell. Azaz az ország, amelynek külügye képes migránsokat behozni és letelepedési kötvényeket adni, az miért nem képes a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezéséhez megfelelő aláírást szerezni? – tette fel a kérdést a polgármester.
Beszélt arról is: ,,vajon ma, amikor itt a legnagyobb a szegénység és a korrupció, Sarkadról és Battonyáról Romániába járnak át dolgozni, nincs bevezetve az euró, akkor a határon túli magyarokat mi óvja meg a beolvadástól, lehetnek-e büszkék az anyaországra?” Elárulta, 5 évet élt külföldön és azért jöttek haza kettővel több gyermekkel, hogy itt, Hódmezővásárhelyen nőjenek fel, hiszen itt a hazájuk.
A trianoni programokon közreműködtek a Pálffy Huszárok, a Magyar Honvédség V. Bocskai István lövészdandár katonái, Széni András és Lantos Balázs diákok.
Hozzászólások lezárva.