Megszavazták a gyülekezési jogot korlátozó és a drogokat még jobban betiltó 15. alaptörvény-módosítást

A teremtési sorrendet ugyan végül nem írták bele az Alaptörvény 15. módosításába, de a Pride tiltásának kulcsát, a drogok elleni harcot, a kettős állampolgárok kiutasíthatóságát és a készpénz védelmét gránitba vésték.

140 igen és 21 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el az országgyűlés az Alaptörvény 15. módosítását hétfőn.

A sorrend már mindegy

Az eredeti tervezethez képest nem sokban módosult a most elfogadott verzió, viszont a nemekről szóló rendelkezés szövegét kicsit megváltoztatták. Így a most elfogadott javaslat már nem hivatkozik a teremtés sorrendjére a nemek meghatározásánál, egyszerűen csak rögzíti, hogy „az ember férfi vagy nő”. Ennek mentén egy hónapja még az ezt követő mondatot is át tervezték írni, úgy, hogy, hogy „az apa férfi, az anya nő”, végül maradt a jelenleg is hatályos szöveg: „az anya nő, az apa férfi”.

Első a gyerek

Immár az alaptörvényi felhatalmazása is megvan az államnak ahhoz, hogy betilthassa a Pride-ot. Míg hetekkel ezelőtt, a gyülekezési törvény módosításával már gyakorlatilag elkaszálták a felvonulást, ezúttal gránitba is vésték, hogy „a gyerekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való joga, az élethez való jog kivételével, minden más alapvető jogot megelőz”.

Mindent a szuverenitásért

Az Alaptörvény-módosítással a szuverenitásra hivatkozva ideiglenesen felfüggeszthetővé vált azoknak a magyar állampolgársága, akiknek van egy másik állampolgárságuk is. Érdekesség, hogy az elsőként benyújtott verzióban még szerepelt, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező – vagyis uniós – államok kettős állampolgáraira nem vonatkozik a kitiltás lehetősége, a végül elfogadott szövegébe nem került bele ez a kivétel. Igaz, a módosítás preambulumában így is megemlítik, az uniós polgárok kitiltása ráadásul egyébként is szembemegy egy sor nemzetközi szerződéssel. Egy hónappal ezelőtt még a Fidesz hivatalnokharcosa is jogilag aggályosnak nevezte a módosítást.

Zéró a tolerancia

„Tilos a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése” – áll immár az Alaptörvényben. Igaz, az államnak eddig is megvolt minden eszköze arra, hogy érdemben fellépjen a kábítószer-kereskedelem és a káros addikciók ellen, így önmagában az, hogy a mondat bekerült az Alaptörvénybe, inkább politikai üzenet, mintsem érdemi változtatás. A kormány az elmúlt másfél hónapban látványos rendőrségi akciókkal igyekezett erőt demonstrálni, a módosítások azonban inkább a fogyasztókat sújtják. Ennek értelmében súlyosabb büntetési tételeket határoztak meg csaknem minden, droggal kapcsolatos bűncselekményre, valamint törvénybe foglalták, hogy csak az mehet elterelésre, aki feladja a hatóságoknak a dílerét.

Kell a cash a nemzetnek

Beépítették az Alaptörvénybe a Mi Hazánk egyik kedvenc ügyét, a készpénzhasználathoz fűződő jogot, amiért korábban Toroczkai László még Lázár Jánoshoz is beült egy tárgyalásra. Mindezzel a kormánynak két célja lehet: egyfelől szavazatokat szedni a Mi Hazánktól, másrészt, a készpénzhasználat forszírozása alkalmas lehet arra is, hogy megrekessze a gazdaság kifehérítésére tett erőfeszítéseket. Egyelőre kérdéses, hogy a gyakorlatban mire használják majd ezt a passzust, az elmúlt hetekben csak annyi derült ki, a kormány minden településre ATM-et telepítene.

Nem kell többé a kétharmad

Ezeken felül a hétfőn elfogadott módosítással kerül be 2026. január elsejével az Alaptörvénybe, hogy az ügyészek – a legfőbb ügyész kivételével – 70 éves korukig maradhatnak hivatalukban, korábban ugyanis az általános öregségi nyugdíjkorhatár vonatkozott rájuk. Ugyancsak jövő év elejétől lép hatályba az a módosítás is, amely a köztársasági elnöknek lehetőséget ad arra, hogy felhatalmazza a
kormányt arra, hogy veszélyhelyzetben egyes törvények alkalmazását felfüggessze, illetve eltérjen a törvényi rendelkezésektől. Az elnök akkor élhet ezzel a jogkörrel, ha „az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van”, vagyis ezentúl a kormány akkor is eltérhet a törvényektől, ha nincsen kétharmados többsége, de az elnök támogatását élvezi.

Nem jöhet ide akárki

„A tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével” – került be az Alaptörvénybe, eszerint csak akkor költözhetne valaki egy településre, ha azt a már ott élők, illetve praktikusan az ő képviselőik, tehát az önkormányzat is jóváhagyja. Mindezt úgy, hogy a kormány évek óta nyirbálja az önkormányzatok jogait és fosztja meg őket azoktól az eszközöktől, amelyekkel hatékonyan tudnák gyakorolni az önrendelkezéshez való jogot.

Kedves formalitás egyesekkel szemben

Jogi jelentősége valójában nincs, inkább formalitás, hogy a 15. módosítással mostantól nem fogyatékkal, hanem fogyatékossággal élőkként hivatkozik az érintettekre. Ehhez kapcsolódik egy másik, szintén hétfőn tárgyalt törvénymódosítás, amely sorra veszi a hatályos törvényeket és mindenhol lecseréli ezt a szót. A javaslat egyben kiveszi az egyenlő bánásmódról szóló törvény hátrányos megkülönböztetésről szóló pontjából a nemi identitás kitételt, a szövegbe ugyanis bekerül az, hogy az ember identitása a nemének felel meg.