A magyar kormány sokszor hirdeti büszkén, hogy ennyivel meg ennyivel nőtt a magyarok átlagkeresete. De mit is jelent valójában az átlagbér emelkedése? És hogyan manipulálják mindezzel az embereket? Folytatjuk felvilágosító sorozatunkat.
Orbán Viktor miniszterelnök még január végén mondta egy rádióinterjúban – amit azután közösségi oldalra is kiposztolt -, hogy „kézzelfogható távolságban” van az „egymilliós átlagfizetés„. Ez persze nagyon jól hangzik, de nemcsak az a probléma vele, amiért sokan kritizálják, vagyis hogy mire ez bekövetkezik, 2-3 ezer forintos kenyér-, vagy 5000 forintos kilónkénti baromfihús-árakkal kell szembesülnünk.
A matematikai átlag arra jó, hogy aki nem ért hozzá, azt jól manipulálni tudják vele
– magyarázta Hanna, aki egyébként matematikus és rendszeresen jelentkezik rövid, a matematika hétköznapi oldalát megérteni segítő tartalmakkal különböző közösségi felületeken.
Szerinte az átlagbér emelkedése egy olyan szemfényvesztés, amellyel az olyan emberek, akik nem tudják, mit jelent az „átlag„, azok azt hihetik, hogy a bérek „úgy általánosságban” emelkedni fognak. „Mindenkinek a bére emelkedni fog egy kicsit, és ezért fog emelkedni az átlagbér.”
Arra pedig, hogy ez miért nem így van, egy nagyon szemléletes magyarázatot hoz:
- Van 10 ember, mindegyiknek van 5 darab almája, akkor az „átlagalmák” száma nyilvánvalóan 5.
- A következő példában ugyanúgy 10 emberünk van, de kettőnek 21-21 almája van, míg a többi nyolcnak fejenként csak 1 darab. Ebben a példában is 5 az „átlagalmák” száma.
Ha most valaki jön, és megígéri, hogy felemeli az „átlagalmák” számát 20 százalékkal, akkor azt megtehetem úgy, hogy az első két embernek 26-26 almája lesz. A többinek pedig, ahogy eddig, marad fejenként 1 darab almája. Most az „átlagos almák” száma már 6!
A videó alatt a legtöbb reakciót pedig a következő komment kapta:
„Ha Te megiszol 2 dl vizet és én megiszok 2 dl bort, akkor átlagban mindketten ittunk egy kisfröccsöt.”
Hozzászólások lezárva.