…és nem ez az egyetlen különlegessége. De hogyan függ ez össze a Kis Trója című verses eposszal?
Több, különlegességgel is bír a város első kőből emelt építménye, a református ótemplom, s nem csak az, hogy előbb a torony volt meg, s ehhez épült maga az egyhajós templom. Egyik olvasónk csodálkozott rá a toronysüveg melletti kéményre, melyhez hasonlót sem látott eddig Isten egyetlen hazai házán sem.
A különlegességek egyike, hogy 1725 óta itt függ a nagyecsedi várból származó Rákóczi-csengettyű, amelyet a város annak idején földesurától, gróf Károlyi Sándortól vásárolt meg. Az árából akkor – a korabeli vélekedések szerint két falut is vehettek volna. A torony órája szintén egykori Rákóczi-tulajdon, ez volt az első egymutatós, kovácsoltvas óra az egész országban,ami akkoriban kétharmaddal volt nagyobb, mint manapság.
De mi van a kéménnyel?
A kéményre szükség volt, hiszen a toronyban 1798-ban őrszobát és sétálót építettek, innen vigyázta a várost és jelezte az esetleges tüzet az őr. Mivel a téli hidegben is szolgálatot teljesített, valahogy melegednie kellett, a füstöt pedig el kellett vezetni.
Az állandó figyelem mellett is megesett 1808-ban, hogy tűz ütött ki, és az Oldalkosár utcai tizedben 1150 ház égett le. A tragédiáról Farkas András Kis Trója címen eposzt is írt. E tűzvésznek köszönhető, hogy Újváros réven új városrész született, a tűzvész után ugyanis ott telepedtek le az emberek.
Hozzászólások lezárva.