Maszkviselés: a szakértő szerint Vásárhelyen az indokoltnál kicsit enyhébb a szabályozás, Szegeden kicsit szigorúbb
Vajon indokolt-e egy egész város közigazgatási közterületein a szájmaszkok viselése? Vajon elég-e csak néhány frekventált helyen bevezetni ezeket a rendelkezéseket? Ezekről a kérdésekről beszélt Dr. Vasárus Gábor László geográfus, a a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete, Alföldi Tudományos Osztály kutatója, akinek kutatási területe a településföldrajz. Arra voltunk kíváncsiak, vajon szakterületének szempontjából, a népsűrűséget figyelembe véve, mennyire és hol indokolt a közterületeken előírni a kötelező maszkviselést, elsősorban Hódmezővásárhelyre fókuszálva.
Orbán Viktor miniszterelnök a tegnapi napon kihirdette többek között, hogy a 10 000 főnél nagyobb település egyes közterületein a maszkviselés kötelező. A területek kijelölését azonban polgármesterekre bízta. A megyében valamennyi érintett városban, először Szegeden és Hódmezővásárhelyen, majd Makón, Szentesen és Csongrádon is meghozták a polgármesterek a miniszterelnök által rájuk ruházott döntést.
A modellek alapján a vírus terjedése olyan fázisban van, amely ha több hétig tart rövid úton leterheli a kórházakat, árulta el a Hódpressnek Dr. Vasárus Gábor László. A szigorítások tehát mindenképpen szükségesek. Mivel a maszkviselési szabályok betartásában a fegyelem igen rossz volt szeptember óta a terjedés felgyorsult.A hasonló területen kutató Lennert József szerint a statisztikák viszonylag rossz képet jeleznek előre.
A Hódpress kérdésére Vasárus elmondta, szakmailag talán indokolt lenne legalább a járási székhelyekre kiterjeszteni a maszkviselési szabályok hatályát, a lélekszámtól függetlenül. Hiszen az ilyen települések főutcáin általában nagy az átszálló utasfogalom a megyeszékhelyek felől, tovább a falvakba. Másrészt az itt lévő hivatalok, üzletek és piacok általában több falura kiterjedő vonzáskörzetet látnak el, és remek terjesztési ponttá válhatnak. Így tehát a település funkciója, és nem a mérete számít elsődlegesen. Ezért neki az a véleménye, hogy minden településen rá lehetne bízni a polgármesterekre, tehát 10.000 fő alatt is, hogy indokolt-e a védekezés magasabb szintje, hiszen rálátásuk van a jelenlegi közterület-használatra.
Mauro Luisetto olasz farmakológus kutató csapta egyértelmű összefüggést talált a terjedés gyorsasága és bizonyos településföldrajzi valamit építészeti adottságok közt. A nemzetközi szakirodalom alapján főleg a zárt, szűk utcák és a zsúfolt sétálóutcák, megállók vagy gyalogosforgalmú átkelőhelyek esetében nagyobb a légúti betegségek (mint a SARS vagy az influenza törzsei) terjedésének esélye. Emellett megfelelő hőmérsékleti, pára és szélviszonyok esetén a felköhögött vírusok meglepően nagy,akár 50 méteres távolságban is fertőzőképesek, ha nem éri őket UV sugárzás. Ezért fontos újra és újra tudatosítani, hogy a maszk lényege tehát nem csupán a viselő védelme, hanem a felköhögött slejm megfogása, hogy ne is kerüljön ki a környezetbe.
Általában azt mondhatjuk, hogy a hazai városokban minden sétálóutcában, a forgalmas járdák és zebrák környékén, a működő általános iskolák, az áruházak parkolóinak területén és tágabb környezetében, valamint minden megállóhelyen, az állomásokon és pályaudvarokon ajánlott elrendelni a maszkviselést, mondta Vasárus. Máshol a népsűrűség és a gyalogosok forgalmi sűrűsége alapján nem feltétlenül indokolt az általános viselési kötelezettség.
S hogy mik az objektív mérőszámok? Vasárus Gábor szerint 100 fő hektáronként. De nem kizárólag ez számít. Nem csak a gyalogosan ott lévők számát kell figyelembe venni, hanem a térhasználat módja és átlagos időtartalma is döntő, valamint az, hogy az adott területen mekkora a levegőmozgás. Egy példával megvilágítva, ahol sokat vannak kint mert például 3 hivatalnak, irodának az emberei ott dohányoznak, ráadásul ez egy zsákutca, így alig mozog a levegő, az még sokkal kisebb sűrűség esetén is problémásabb, mint ha például egy nagy parknál gyűlnek össze sokan, de a légmozgás ott folyamatos.
A szakértő véleménye szerint fontos figyelembe venni a helyi adottságokat, mivel a túl nagy szigor ellenkezést válthat ki a lakosok körében, míg a túl szűk területi kiterjesztés csökkenti a hatékonyságot.
Meglátása szerint például Hódmezővásárhelyen enyhe a szabályozás. Népsűrűségi méréseik szerint itt a Szent István tér – Lázár utca – Hősök tere – Hódtó utca által határolt területen kimondottan indokolt lenne a maszkviselés elrendelése, ideértve a Hódtó utca menti áruházak területét is, de ezek mellett a Szabadság téren is érdemes lenne azt megfontolni.
Szegeden viszont a teljes maszkviselésnél enyhébb rendeletet is lehetett volna népsűrűségi szempontok alapján hozni. A megyeszékhelyen a Rókusi templom – Árkád – Dugonics tér – Glattfelder tér által határolt terület, valamint a Budapesti és Makkosházi körút a Csillag tértől az Európa ligetig az ilyen szempontból veszélyeztetett rész. Emellett általában minden áruház és hipermarket parkolójában indokolt és elengedhetetlen a maszkviselés.
Vasárus Gábor szerint Magyarországon a polgármestereknek helyi geográfusokkal/ urbanistákkal és egészségügyi szakértőkkel kellene egyeztetniük a hosszabb távú, végleges lehatárolás kapcsán. Persze azt nem tudja egyesével, mely polgármesterek cselekedtek így, és melyek nem.
Hozzászólások lezárva.