Márki-Zay: szegényebbek leszünk, ha hagyjuk, hogy a „megtehetem” kultúrája uralkodjon

A nyilvánosság hozhatja el a szabadságot – mondta ünnepi beszédében Hódmezővásárhely polgármestere az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen a Kossuth téren.

– Nyolc nap alatt ért el Vásárhelyre a március 15-i pesti események híre 1848-ban – idézte föl Márki-Zay Péter a mintegy száz megemlékező előtt. – Március 23-án az akkori vásártéren tömegek ünnepelték az úrbéli viszonyok megszüntetését. Néhány hónappal később, október másodikán maga Kossuth Lajos látogatott el városunkba, hogy a haza védelmében fegyverbe szólítsa a vásárhelyieket, akik közül 680-an vállalták, hogy honvédnak állva csatába indulnak Magyarországért. Őseink forradalma a feudális elnyomás ellen indult, mert a nemzet szabadsága mellett az emberek pénzét és lehetőségeit is elvette az akkori világ, amelyben a „megtehetem” kultúrája uralkodott.

A polgármester kitért beszédében arra is, nem véletlen, hogy a sajtó- és szólásszabadság volt a forradalom egyik legfőbb követelése. – A világ természeti törvényeinek egyike az, hogy ha valaki bármit megtehet, akkor bizony meg is teszi. Ha van a diktátoroknak egy kézikönyve, akkor lehet, az első oldalon az szerepel benne: végy egy országot! De rögtön utána ott van az is, hogy végy magadnak egy rádiót. Mert bizony, hogy ha valaki az ország közvéleményét manipulálni tudja, ha embereket sötétben tud tartani, akkor óhatatlan, hogy uralkodni is tud rajtuk és beefolyásolni tudja a gondolkodásukat. A „mert megtehetem” kultúrájához az a fontos, hogy azokról beszéljünk, azokat támadjuk, akik ingyen dolgoznak, s nem azokat, akik sok pénzért nem dolgoznak – hangsúlyozta Márki-Zay Péter, aki szerint azokat is célkeresztbe állítják, akik ki akarják nyitni a kórházakat és a postákat, és nem azokat, akik bezárták.

– A cenzúra megszüntetése nélkül ma sem lesz szabadság – húzta alá a városvezető. – Ha az igazságot nem tudjuk elmondani, ma is elvehetik a vagyonunkat. A szólás szabadságának joga zavarja azokat, akik úgy érzik, ez korlátozza azt, hogy ma bármit megtehessenek. Egy 77 éves nyugdíjas deresre akarnak húzni, bíróság elé citálni azért, mert elmondja az igazságot. Ez ma is annak a két kultúrának az ütközése, ami a „mert megtehetem” és a szabad Magyarország kultúrája között áll. Mert veszélyes, hogy akár egy nyugdíjas is elmondhatja a véleményét arról, hogy szabad-e a mi pénzünkön magánvadászatokat szervezni, a lakásokat a szegények feje fölül eladni, elkeríteni a közutakat, vagy elszámoltatás nélkül gazdagodni.

– Hódmezővásárhely a 10. legjobb az ország 25 megyei jogú városa közül. Legyünk erre büszkék! Annak ellenére kerültünk a tizedik helyre, hogy évtizedes lemaradásban van Vásárhely, hiszen a többi megyei jogú város közül itt keresnek a legkevesebbet az emberek, itt van a legtöbb tartósan munkanélküli polgártárs. Mégis volt három olyan dolog, amiben Hódmezővásárhely az elmúlt években kiemelkedően teljesített: a helyi tömegközlekedés megszervezésében, a felelős hulladékgazdálkodásban és abban, hogy az itt lakók voltak a legelégedettebbek a környezetük rendezettségével. Őrizzük meg ezt a tisztaságot, ahogy őrizzük meg Hódmezővásárhely erkölcsi romlatlanságát, tisztaságát is! Mutassunk példát átláthatóságból, elszámoltathatóságból, őszinteségből, munkából, önkéntességből és adakozásból – ezek azok az értékek, melyek egy polgári társadalmat jellemeznek. Ezeket kell megvédenünk. S aki úgy gondolja, hogy ez a küzdelem hiábavaló, mert a „megtehetem” kultúrája erősebb, az gondoljon arra, hogy mai napon, 175 évvel a polgári szabadság első kivívása után, Kossuth Lajos szobrát koszorúzzuk, s nem Haynauét – zárta beszédét Márki-Zay Péter.

A megemlékezés végén a hódmezővásárhelyi önkormányzatnak, a Magyar Szocialista Párt hódmezővásárhelyi szervezetének, a fegyveres testületek, a Tiszta Vásárhelyért Egyesület, a Hódmezővásárhelyi Nyugdíjas Szövetség, a csúcsi Olvasókör, a Mindenki Magyarországa Mozgalom hódmezővásárhelyi Kossuth Köre, a Vásárhely Jövőjéért Egyesület és a Tabáni Olvasókör képviselői helyezték el a tisztelet koszorúját a Kossuth-szobornál.