Trianon 104. évfordulója és a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából gyűltek össze a megemlékezők kedd délelőtt a Szent István téri országzászlónál. Márki-Zay Péter beszédében hangsúlyozta, Trianonból is okulva sürgős változásokra van szükség, hogy Magyarország ne néptelenedjen el. A Hód-Mezőgazda területén lévő országzászlónál pedig Berényi Károly alpolgármester idézte fel, milyen gesztust tett Vásárhely a 2004-es sikertelen népszavazás után a külhoni magyarok felé.
Mintha az égiek is Trianont siratták volna ma délelőtt: a Pletka Levente szavalatával és Imre Zsófia népdal-énekével színesített megemlékezésen a Szent István téren, majd később a Hód-Mezőgazda területén is újra meg újra eleredt – időnként ömlött – az eső.
Márki-Zay Péter emlékező beszédében kiemelte: a demográfia és a diplomácia az a két fő folyamat, amely a trianoni tragédiához vezetett. A demográfiai probléma szerinte ma sem elfeledhető, hiszen az elmúlt harminc évben az országtól elcsatolt területeken drasztikusan csökkent a magyarok száma.
– Nem lehetünk nyugodtak az elmúlt évek hazai demográfiai történéseit tekintve sem, hiszen az elmúlt száz év legnagyobb exodusa, amit láttunk az elmúlt 14 évben. Egymillió magyar hagyta el az országot – mutatott rá Márki-Zay Péter, majd hozzátette, nemcsak akkumulátorgyárak érkeznek az országba – például Debrecenbe – hanem 50 ezer ázsiai migránst is betelepítenek – miközben a „fehér európaiak” elhagyják hazánkat – utalt az Orbán Viktor által a szombati békemeneten használt szóösszetételre.
A polgármester szerint az volna a feladat, hogy ezeket az embereket itthon tartsuk, olyan feltételeket kínálva nekik, hogy itthon neveljék a gyerekeiket magyarnak.
A demográfia kulcskérdés, nemcsak múltbeli, hanem a jelen kérdése is, nemzetstratégiai kérdés. Sürgős változásra van szükség ahhoz, hogy Magyarország ne egy elnéptelenedő, kultúráját, hagyományait vesztő, népességcsere áldozatává váló ország legyen.
A másik említett aspektus, a diplomácia, vagyis Magyarország szövetségi politikája kapcsán elmondta: az utóbbi harminc évben végre a jó oldalon álltunk, a világ legerősebb katonai szövetségének tagjává váltunk. Párhuzamot vont Romániával, ahol szerinte 150 éve szisztematikusan ugyanazt a nemzetstratégiát követik, ezzel szemben Magyarországon „szisztematikus önsorsrontás zajlik”.
Az, hogy Trianon megtörténhetett, nem utolsósorban a szövetségi politikánknak volt az eredménye.
– hangsúlyozta Márki-Zay Péter, hozzáfűzve, nemcsak hogy a vesztes oldalon fejeztük be a háborút, de senki nem is állt ki mellettünk.
Az elmúlt 30 évben minden lehetőségünk megvolt, a legerősebb gazdasági és katonai szövetség tagjaként, akkor mekkora bűncselekmény az, hogy ezt a szövetségi rendszert szisztematikusan romboljuk le? Hogy lehet valaki annyira önsorsrontó, hogy a nyertes oldalról megy át szisztematikusan a vesztes oldalra? Magyarország önsorsrontó politikáját egyszer és mindenkorra be kell fejezni!
– nyomatékosította Hódmezővásárhely polgármestere, majd így folytatta:
Ha nem becsületes, tisztességes hazafiak vezetnek egy országot, hanem olyanok, akik csak a saját zsebüket tömik és a nemzet érdeke nekik semmit nem számít, akkor az eredmény az lesz, ami Trianonban volt, még egyszer
Ezután arra kért mindenkit, tegyünk együtt szent fogadalmat az országzászló alatt,
tegyünk meg mindent, hogy Magyarország ismét egy gazdagodó, erősödő, gyarapodó közösség legyen.
Egy gondolatkísérlet, amely akár „megoldás” is lehetne
Nahimi Péter, a Tornyai János Múzeum, Könyvtár és Művelődési Központ főigazgatója beszédében felelevenítette a történelmi eseményeket, azokat a folyamatokat, amelyek miatt a magyar lakosság a második világháború után az utódállamok területén asszimilálódott. Azt is megemlítette, máig vannak területek, melyen teljesen érthetetlenül tartoznak az utódállamhoz, ilyen például Révkomárom esete.
Majd egy gondolatkísérletben felvetette, hogyha az Európai Parlamentet, vagy annak egy kamaráját egyszer nem állami, hanem nemzeti, kisebb, régiós alapon választanánk, egyszeriben megjelennének a nemzeti érdekek is az európai politikában az államiak mellett. Szerinte így elindulhatna egy kiegyensúlyozódás a nemzetek javára. Végül Szlovákia, Szerbia és Románia demográfiai adataival mutatta meg, hogyan alakult a magyarság lélekszáma Trianon óta, egészen napjainkig.
Hódmezővásárhely jóvátétele
Berényi Károly a Hód-Mezőgazda Zrt. területén álló országzászló mellett – immár szakadó esőben – Hódmezővásárhely jóvátételőról beszélt, amikor a békediktátum után 84 évvel, 2004. december 5-én, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás eredménytelensége után városunk felajánlotta a határainkon kívül élő magyaroknak „a Dél-Alföldi város tiszteletbeli polgárságát”.
– Az ezutáni időszakban összesen 20 ezer határon túli magyar testvérünk kérte a „Befogadó”, a „Legtisztességesebb”, a „Legmagyarabb” várost, hogy lehessenek tiszteletbeli polgárai – mesélte el az alpolgármester, aki akkoriban is az események részese volt.
Majd a mostani helyzetet elemezve hangsúlyozta:
A magyarországi súlyos társadalmi megosztottságot exportáltuk a határon túli magyar közösségeknek is. A magyarországi kormánypropaganda befolyása a határon túlra is elér. A kormánypárt kisajátította a nemzet fogalmát és tartalmát. Azt sugallják, hogy aki nem a kormánypárt lelkes híve, az már a magyar nemzet tagja sem lehet.
Az itt elhelyezett országzászlóval kapcsolatban pedig végül felhívta mindenki figyelmét:
– Annak a 11 szakiskolai diáknak a tiszteletére és emlékére állíttatott, akik katonaként életüket adták a haza szolgálatában az I. világháború idején[…], 2001-es felújítása után megszépülve áll az eredeti helyén, hirdetve minden „Trianon” igazságtalanságát.
Hozzászólások lezárva.