Nemzetközi példát és a közelmúlt hazai politikai példáit is felhozta Márki-Zay Péter arra: lehet közös jövőnk, közös hazánk. Bármi lehetséges, fogalmazott a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulóján.
– Ma, amikor meghallottam a harangok zúgását, beleborzongtam. Gondoljunk bele, mit érezhettek az emberek 100 évvel ezelőtt. A nagymamám úgy mesélte: a dédapám sírva fakadt – mondta emlékező beszédében Hódmezővásárhely polgármestere, Márki-Zay Péter.
A délelőtti megemlékezéseket követően délután a vásárhelyi Kossuth térre várták azokat, akik az 1920. június 4-i eseményre együtt kívántak emlékezni. Számokat már hallottunk a tragikus események kapcsán, de nem szabad elfelejteni, hogy emögött sorsok, emberek vannak, emelte ki a város vezetője. Sok a tévhit övezi a trianoni békediktátumot, ezek egyike, hogy száz év után érvényét veszíti. Akár úgy is tekinthetünk rá, hogy valóban lejár, ha képesek vagyunk felülemelkedni a történteken, fogalmazott. – Ennek egyik példája, hogy Igor Matovič szlovák kormányfő magyarul szólt a határon túli magyarokhoz, a közös jövő mellett tett hitet. Nem a bércek, a rögök elveszése, hanem az emberek, a kultúra elvesztése a legfájóbb – emlékezett a polgármester.
Megyesi Zoltán baptista lelkipásztor megemlékező imádságában köszönetet mondott azért, hogy nem állunk háborúságban egyetlen nemzettel sem, valamint azt kérte: ne tartsunk fenn határokat egymással szemben. Márki-Zay Péter a közelmúlt politikai életéből is hozott példát. – A mai kormánypárt 1990-ben még kivonult a parlamentből a trianoni megemlékezés alatt, 2010-ben viszont a nemzeti összetartozás napjává minősítette június 4-ét. Ha ez lehetséges, akkor bármi lehetséges, lesz közös hazánk – fogalmazott.
(A szerző felvételei)
Hozzászólások lezárva.